A fűszerek történetében az ínyencség igényét leszámítva mai napig döntő sajátosság a tájjelleg és a vele összefüggő népi szokásrend. Az, hogy melyik faj honos a közeli erdőn-mezőn, termeszthető-e a kertben vagy éppen virágcserépben az ablakpárkányon, ma is meghatározó. Konyhai felhasználásukat régióról régióra változó hagyományok szabályozzák, azaz minden nemzet konyhájának megvannak a kedvenc fűszernövényei. Csak néhány példa: Közel-Keleten és Görögországban szurokfüvet, mentát vagy kaprot tesznek a bárányételekhez. Thaiföldön az egyik alapfűszer a koriander, emellett citromfűvel ízesítik a csirke- és halételeket. Angliában a sertéshús elmaradhatatlan ízesítője a zsálya, ez adja a Derby sajt zöld színét is, a sült bárányhoz viszont a mentaszósz illik. Skandináviában a kapor a halételek fontos fűszere, amely Dániában inkább a leveseké, Amerikában és Európa egy részén pedig a savanyított uborkáé. Nálunk legfőképp a káposztáé és a tökfőzeléké, de említsük itt meg a székely ordás palacsintát is, amelybe a friss kaporlevél kötelező. Az olaszok nagyra becsülik a bazsalikommal, rozmaringgal és paradicsommal ízesített bárányt, a németek a csomborral, a mexikóiak pedig a csípős Cayenne-borssal fűszerezett babot, a franciák a tárkonyos csirkét és a köményes halat, Indiában ki nem felejtik a gyömbért szinte semmiből, legyen az húsféle, zöldség, gyümölcssaláta vagy valamilyen édesség.
Legyen szó fagylaltról, parféról, sörbetről vagy akár jégkásáról, nyáron a hideg édességek népszerűsége tagadhatatlan. A fagylalt ugyan nem székely desszert, de a székelyek is pont úgy szeretik, mint bárki más. A Székely Konyha és Kert csapatának szakácsa, Orbán Ferenc ezúttal házi, főzött fagylaltot készített, mi pedig tíz lépésben mutatjuk meg, hogyan kell otthon fagyit főzni. Ahogy az lenni szokott, a házi jobb, mint a bolti. Az élelmiszer-biztonsági megszorítások miatt a kereskedelemben kapható fagylaltok nem tartalmaznak tojást, tejszínt vagy tejet, de otthon kis adagban lehet készíteni igazi fagylaltot, amit kedvünk szerint ízesíthetünk. Ferenc szerint az újkori konyhaművészetben ez a legegyszerűbb, legletisztultabb fagyirecept, ami megfelel a fagylaltok három alapkövetelményének, vagyis krémes, könnyű és hideg. Szakácsunk vaníliás fagylaltot készített.
Azt már említettem, hogy szokásom örmény ételeket készíteni, mindazon tény ellenére, hogy elég hosszas a munkafolyamat,a kezdés és a kész ételasztalra kerülése között. Tehát ha örmény étel, semmiképp sem azért, mert hamar és könnyen készül, hanem mert ízes, és mert igencsak szeretjük a jó falatokat!
Tombol a nyár, és ezzel egyidőben még nagyobb szerepet kapnak a friss gyümölcsök az étrendünkben. Ebben az időszakban az egyik leggyakrabban feltett kérdés dietetikai szakkonzultációk során a gyümölcsfogyasztásra vonatkozik. Mikor, mennyit és legfőképp milyen formában javasoltak? Mire érdemes odafigyelni a fogyasztásuk, tárolásuk során? Milyen speciális esetek, egészségi problémák léteznek, amikor a gyümölcsfogyasztás akár kellemetlen panaszokkal vagy ellenjavallatokkal, korlátozásokkal is járhat?
Apám mondogatta volt annak idején, mikor elkapta a filozofáló hajlam, hogy a bor jókedvet, a pálinka bátorságot ad. Ami azt illeti, kellett is neki a bátorság, mert vékony legény volt, s ezt valamiképpen kompenzálnia kellett. Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel, tartotta ő is, s bálokba menet egy pohár pálinkával toldta meg a bátorságát.
Nem újdonság, hogy a fűszerekre nagy szükség van a szakácsmesterségben, mivel ízükkel, illatukkal és színükkel élvezetesebbé, változatosabbá teszik az ételeket, megkönnyítik azok emészthetőségét, étvágygerjesztővé varázsolják az egyébként közömbös ízű vagy küllemű, a gyakori fogyasztással olykor éppen unalmassá vált húst, körítést, salátát, italt.
Nyakunkon a nyár, és vele együtt a kertben való sütögetések, grillezések ideje. Mire érdemes odafigyelni ételeink elkészítése során, milyen mértékben tudjuk befolyásolni azok tápanyagtartalmát, illetve milyen ételkészítési módszereket részesítsünk előnyben, ha fontos számunkra az egészségünk, emellett szeretnénk a súlyunkat is kordában tartani?
Az év hatodik hónapja nevét valószínűleg Juno római istennőről kapta, aki kettő az egybenakciós csomagként Jupiter nővére és felesége is volt, ráadásként a házasság által megszentelt szerelem pártfogója és a gyermekáldás védőistennője. Ovidius e hónapot kimondottan „mensisJunonius”-nak, Juno istennő havának nevezte. A hónap 21-éig az Ikrek, azután a Rák jegyében telik.
A különböző főzelékek egyesekben az iskolás-, egyetemistaévek tipikus menzamenüjét idézik fel – legyenek ezek kellemes emlékek vagy épp kevésbé kedvenc ízélmények –, mások számára azonban a vasárnapi ebédek elengedhetetlen részét képezik, igazi egyszerű ínyencségek. A Székely Konyha és Kert csapata utóbbi viszonyulást szeretné erősíteni, lapunk egyik szakácsa, Orbán Ferenc három különleges, könnyed főzelékkel készült az olvasóknak, alapanyagként csalánt, tököt és zöldpaszulyt használva.
A régi idők udvarhelyi embere is szívesen szürcsölte a jó feketekávét, ha a közelébe férkőzött.
A derelyét könnyű elkészíteni, és sokféleképpen variálható. Készíthetjük sós vagy édes töltelékkel, és tálalhatjuk kenyérmorzsába forgatva vagy anélkül, valamilyen ínycsiklandozó szósszal. Mivel a piacon megjelentek a friss leveles zöldségek, illetve kapható friss orda is, ezért szakácsunk, Előd spenótos, ordás derelyét készített. Előd szerint annak ellenére, hogy a székely konyhában az ordát általában desszertekhez szokás használni, főételben is kiváló alapanyag. A derelye mellé hagymaszószt is készített Előd, amit kiegészített egy kis medvehagymás pesztóval. Azt is mondhatnánk, hogy az olasz konyha fogásait idézi ez az étel ‒ hiszen a spenótos derelye hasonlít a raviolira, a pesztó pedig olasz eredetű szósz ‒, ízvilágában mégis székelyföldi. No, de vegyük sorra!
A napjainkban, főképp a tavaszi időszak beköszöntével nagy népszerűségnek örvendő tisztítókúrákról már mindenki hallhatott, mi, táplálkozási szakemberek pedig gyakorta találkozunk azzal a tévhittel, mely szerint szervezetünknek szüksége van különböző méregtelenítő-, salaktalanítókúrákra.
