A székelyudvarhelyi Páva csapata a tőle elvárt és a Taste of Transylvaniáról is jól ismert filozófiát hozza a csíkszeredai közönség számára is. Az alapvetés az, hogy a nagymama főztjénél nincs finomabb, a helyi termelők portékáinál nincs értékesebb. Mindezt modernebb formában, néhány mesterségbeli csavarral. Trucza Adorjánt, a vállalkozás tulajdonosát a csíkszeredai étterem, a Páva Csík megnyitása kapcsán kérdeztük.
Kortárs ízek hagyományos alapokon – ez az alapelv vezérli a konyhát Csíkszereda egyik legújabb éttermében, a nemrég nyílt Hungaro Residence-ben. Az elegáns, modern, a legapróbb részletekig kigondolt vendégtérben hasonló alapossággal megtervezett és feltálalt menüsort kóstolhatnak a vendégek. A próbafőzésre csapatunkat is meghívták, bejártuk a konyhát, elbeszélgettünk a szakácsokkal, majd kipróbáltunk néhány fogást, amelyekről bátran állítjuk: megfelelő egyensúlyban ötvözik a kortárs és nagymamakonyhát.
Friss gyümölcs híján – december lévén – aszalt barack került az asztalra, és nem is akármilyen formában, ugyanis szakácsunk, Szőcs Előd nem szokványos, de kiemelkedően finom fogással készült: aszalt barackos és sáfrányos csirkével. A közel-keleti ízeket idéző fogásról stábunk bátran állítja, hogy megállja helyét az ünnepi asztalon.
Időnként ki kell mászni a gourmand-életérzés elefántcsonttornyából. Mi, borkedvelő emberek hajlamosak vagyunk piedesztálra emelkedni, mintha mi lennénk a jó ízlés bástyái, a titkok őrzői. A látszat ellenére mi is szeretjük a gyorsétkezést, a pizzát, még az ezredes sült csirkéjét is megesszük titokban.
Nem túlzás azt mondani, hogy az ország legjobb steaksütője a mi Kicsi Zsigánk: a gyergyószentmiklósi Zsigmond András ugyanis társával, Beczásy Attilával megnyerte a fődíjat a Romanian Beef Master steaksütő versenyén. Ízelítőt adunk a nyertes steakből.
A belsőségeket – mint például a máj, vese, szív, velő – évszázadok óta fogyasztjuk, különösen a hagyományos, „orrtól a farokig” alapú húsfeldolgozás révén (lásd Székelyföldön a disznóvágást). Táplálkozás-élettani szempontból ezek az állati részek rendkívül gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjékben, ugyanakkor túlzott vagy nem megfelelő fogyasztásuk bizonyos betegségekben szenvedőknél kockázatot is jelenthet. E havi cikkünkben górcső alá vesszük a belsőségek fogyasztásának előnyeit és kockázatait.
E tájakon a téli tüzelőt takarosan oszlopokba rakjuk, a pénzt élire, s még a népies rakott szoknyát is felöltjük nagyobb, sátoros ünnepeken. Aztán ha a kedvünk úgy tartja, még az ebédhez valót is egymásra rakjuk egy tepsibe, gondolván itt a rakott káposztára, krumplira, melyek közkedvelt, megszokott fogásaink közé tartoznak. Belsőségeket sem dobunk el, azon kevés népek közé tartozván, kik egy állat majd minden porcikáját ehetővé varázsolják. Ám a megszokottaktól kissé eltérve, készíthetünk különlegesebb falatokat is.
