Itt ülök majd egy padon, háttal pincémnek, ahol boraim pihennek, a kecskelábú asztalnak könyökölve – tervezgette öregkorát a 40-es éveiben járó Márai Sándor. – (...) Lesz három hordó rizlingem, ez már bizonyos. Azt is elképzelte, mit eszik majd a bor mellé: „Sopronból hozatok egy füzér fűszeres kolbászt a hentestől. (...) Szüretre vendégeket hívok majd. (...) Mit adjak nekik?... Sonkát tormával, ez önként értetődik, parázsban sült burgonyát és fehér liptai túrót, a Rozsnyi kereskedés híres liptaiját fabödönökben, paprika és ajókagyűrű nélkül.
Egy jó reggelivel garantáltan jól indul a nap, legyen az a fogás egy szelet zsíros kenyér, tojásrántotta, lágytojás, tükörtojás zöldségekkel, főtt tojás kenyérre reszelve vagy kikeverve vajjal.
A néprajzból ismert Cibere vajda neve böjti eledelre utal, ami tágabban értelmezve a szegények eledele, hiszen ők jóformán mindig böjtölnek. „Az pogányoktul reánk szállott testhizlaló és léleköldöklő büdös farsang” (Telegdi Miklós püspök prédikációs könyvéből 1577-ben) uralkodója viszont Konc király a húsos, zsíros falatokkal, Európa-szerte a bőségteremtés, vagyis egyben a gazdagság jelképe.
A Duna-delta bővelkedik gasztronómiai vívmányokban, elsősorban a számára szinte elképzelhetetlenül gazdag halkínálat miatt. Ezt a kínálatot a Dobrudzsában élő etnikailag sokszínű közösség gasztrokulturális hozzájárulása csak még színesebbé tette. Alábbi receptjeink olyan értelemben rendhagyóak, hogy csupán iránymutatás szintjén jelölik a hozzávalókat, mennyiségekről pedig szó sem esik, mert egyik ételnek sincs „lekottázott” receptje. Házról házra, településről településre változnak.
Kétségtelen, hogy a törökök nagyban befolyásolták étkezési kultúránkat, szokásainkat: többek között nekik „köszönhetjük” a disznóhúsfogyasztás elterjedését, de a töltött zöldségek fogyasztásának hagyományát is. A töltött káposzta sikere régiónkban megkérdőjelezhetetlen, ez a fogás fémjelez minden egyes fontos életeseményt a születéstől a halálig, érdemes azonban más zöldségekkel is kísérletezni. A Székely Konyha és Kert augusztusi számában szakácsunk, Szőcs Előd a töltött zöldségek világába kalauzol el bennünket.
Kenyér és paradicsom. Néha csak ennyi kell a boldogsághoz, mondjuk, olyan dolgos reggeleken, amikor nincs sok időnk megadni a reggeli módját, csak perceink vannak, mégis örömmel akarjuk indítani a napot. Ugyanazok az alapanyagok, de három teljesen másként felvillanyozó gyors reggeli.
A nyári időszakban sokan szeretik tartósítani a szezon nyújtotta ízletes gyümölcsöket. A meleg júliusi–augusztusi hónapok általában a befőzésről szólnak: lekvárok, szörpök, különféle befőttek készülnek el a téli, hideg hónapokra, amikor jóval kevesebb friss gyümölcs érhető el.
Arról, hogy miként ajánlott bort, sört, pálinkát, teát és egyéb italokat étellel párosítani, könyveket lehetne írni – és írnak is. Minél többet tudunk, annál inkább rádöbbenünk arra, hogy még mi mindent nem ismerünk. Nézzünk meg néhány klasszikus nagy alapelvet! A cél most is az, mint mindig: az étel és az ital élvezeti értékét próbáljuk növelni külön-külön és együtt is.
Ringlit rendeltünk, sört, zónapörköltet. Krúdy rettenetesen értette a liturgiáját az ilyen vendéglői tartózkodásnak. Már abban is szakértelem volt, ahogy a sóskiflijét eltörte – emlékezett Hunyady Sándor egy ifjúkorában Krúdy Gyulával eltöltött délutánra.
A nyári időszakról a hőség, a jó idő, strandolás, fesztiválozás fogalmak juthatnak először eszünkbe, valamint az ezzel járó fagylaltozás, lángosozás, grillezés, a sok-sok friss szezonális zöldség, gyümölcs. Mi az, amire figyelni tudunk ebben az időszakban, hogyan hidratáljunk megfelelően, illetve hogy kerüljük el a nyaralás során gyakran megtörténő ételmérgezést, emésztőrendszeri bántalmakat, túlzott energiabevitelt? Ezekre a kérdésekre keressük e havi lapszámunkban a válaszokat.
A gyorséttermek gombaszerű szaporodása és egyre növekvő népszerűsége a levesfogyasztás lassú, de majd biztos halálát eredményezi. Mert, ugye, egy hamburgerrel a kézben simán navigál az emberi egyed előre az útján, de egy tányér levessel ugyanez már cirkuszi mutatványnak tűnne. Asztalhoz ülni meg nincs idő, mert dolgozni meg játszani meg bármi fontosat kell, aztán csak ámulunk, hogy egyre kevesebb az erőnk, az energiánk, az állóképességünk, az egészségünk.
Tudjuk, tudjuk, a pizza egyszerű étel, sőt pofonegyszerű, mindösszesen három dolog kell hozzá: jó tészta, jó feltétek és egy jó kemence. Ha ez a három megvan, akkor minden jó, világbajnok pizzát süthetünk, háromsaroknyira áll majd a pizzériánktól a sor. Ha meg nincs pizzériánk, akkor is jobb lesz a pizzánk annál, mint amit a pizzériák többségében kaphatunk.
