Az éhezésnek alig van irodalma – írta a szovjet fogolytáborban éhező Örkény István. – S ez meglepő, mert az emberiség dandárja, bár kisebb-nagyobb megszakításokkal, de mégis szakadatlanul éhes. Meglepő azért is, mert éppen azok az emberek, akiknek az írás a mesterségük, annál a kondérnál állnak, melyben a sovány étel fő. Mégse írtak róla eleget.” Örkénynek az írás volt a mestersége, de az éhezésről vagy akár „sovány ételekről” csak harmincéves kora után, a munkaszolgálatban, majd később a hadifogságban szerzett tapasztalatokat. A táborban kezdte írni Lágerek népe című dokumentumregényét, amelyben megállapította, hogy a foglyok két alapélménye a honvágy és az étvágy.
Sóvidéktől Gyimesig, Kovásznától a Nyárádmentéig mi, székelyek igencsak nagy becsben tartjuk a káposztát. Töltjük, sarvaljuk, cikára vágjuk, kenyér alá tesszük a kemencébe vagy éppen gyulladást csillapítunk vele. Az őszi betakarodás egyik meghatározó momentuma a csíkszépvízi és a gyergyószárhegyi káposztavágás, amelyek természetesen ünnepi rangra emelkednek, fesztiváljelleggel szervezik meg. Ráadásul idén mindkét település ugyanazon a hétvégén tartotta.
Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, előkerülnek a vastagabb ruhák, kabátok a szekrényből, és a ködös, hűvös időben jólesik egy melengető főzelék. Amíg a nyári kánikulában inkább a friss saláták a közkedveltek, ebben az időszakban gyakrabban kerül a heti menübe borsófőzelék, lencsefőzelék, babfőzelék, kinek mi a kedvence.
Sajna, megérkeztek a hűvösebb napok, melyek köztudottan nem tartoznak a kedvenceim közé, de állítólag a nyáron meg a nagy meleg miatt nyavalyogtam. Most meg már fejvesztve keresem a szekrény mélyére száműzött meleg göncöket, az asztalon meg a forró leveseket.
Ha zakuszkáról van szó, nem tudom nem felidézni azt a bájos jelenetet, amint a múlt század 90-es éveiben az anyaországi közvélemény ismerkedett a műfajjal. A legenda szerint egy székelyföldi vendégmunkásokat szállító autóbusz rostokolt a határellenőrzésnél, amikor a magyarországi vámos kiszúrt egy hatalmas rafiaszatyrot a csomagok közt, és rákérdezett: „Kié ez a csomag, és mi van benne?”
A panírozás eredetileg bizánci találmány, de a Bizánci Birodalom császári udvarában valódi aranyporral is bevonták a hússzeleteket. A kevésbé vagyonosak a hús aranyozását panírozással pótolták, így lett a panír a szegények aranya. Apró trükkökkel mutatjuk, hogyan készíthető el sokak kedvence, a rántott hús.
Szeretem a birsalmát és a birskörtét is, Anna csodálatos nagymamája jut róla eszembe, az, hogy mindig birsek álltak a szekrénye tetején. Gondolom, elsősorban az illata miatt, de néha kompótot is főzött belőle. Én minden évben várom a birsalmát, és minden évben kísérletezem egy kicsit vele.
Ebben a hónapban arra adunk néhány tippet, hogy miként könnyítsük meg a saját magunk és a személyzet dolgát, ha bort kell választanunk egy étteremben vagy borszaküzletben. Sokunkkal történt már meg, hogy a polcok előtt tanácstalanul állva egy telefonkönyv vastagságú borlapot próbáltunk megfejteni, nem mellékesen pedig fenn kellett tartanunk a hozzáértés látszatát. Legtöbb esetben a probléma viszont mégiscsak onnan ered, hogy nem igazán tudjuk, mit is szeretnénk. Ez a helyzet csak rosszabb, ha mi vagyunk a társaságban vagy a baráti körben az úgynevezett boros ember. Szerencsére van néhány jó praktika arra, ha arcvesztés nélkül kívánjuk megugrani ezt az akadályt.
Telik a hétköznap, az ember dolgozik, sportol, szórakozik, jókat eszik, finom ízeket kóstol, de itt van már az este, ami éjszakába hajlik, és a fáradt ember aludni szeretne, hogy másnap reggel frissen újrakezdje. Megesik, hogy ez nem könnyű, aminek sok oka lehet a zavaros gondolatoktól az este elfogyasztott kávéig és erősen fűszerezett áloműző ételekig. Úgy tűnik, ebben a curry az első helyezett, amelyet a szakértők az alvás szempontjából a legrosszabb fűszerkeveréknek tartanak. A csípős paprika is álmatlanságot okozhat, alvászavarónak tartják, mert megemeli az ember testhőmérsékletét, ami ellentétes a természetes folyamattal, vagyis hogy éjszaka ennek csökkennie kell. Az embernek meg aludni!
Ebben a sorozatban be szeretnénk mutatni néhány olyan könyvet, amely ha nem is kötelező, de nagyon megváltoztatta a nézőpontomat a gasztronómia, ételek, italok, vendéglátás és utazás iránt, néhol az életemet is.
Nyári melegben sokak számára kedvelt üdítőital a tonik víz. A klasszikus tonik víznek mindössze három összetevője van: szénsavval dúsított víz, kinin, cukor vagy más édesítő. A tonik alapanyaga, azaz fűszere a kinin, elsődleges szerepe valamikor nem a fűszerezésben rejlett, hanem a gyógyításban, az első hatékony gyógyszer volt a malária kezelésében.
Gyerekkoromban jóformán zakuszkán éltünk. Nemcsak mi, egész Erdély, sőt egész Románia. Augusztusban ipari mennyiségben készült, tüzek gyúltak a kertekben és a blokkok között, mázsaszámra pörkölődött a parázson a padlizsán, hatalmas üstökben fortyogott aztán a hagyma, a darált gogos (pritamin) és a vinetta (padlizsán) és a paradicsom narancsvörös keveréke, egyes helyeken (nálunk például) gomba is és paszuly is került hozzá.
