Fejedelmi étkek

Augustus Octavianus római császárról elnevezett utolsó nyári hónapunkban kitettem magamért, csupa fejedelmi falatot tálalván terülj-terülj asztalkánkra. Persze ezeket nemcsak a császári nevű hónapokban fogyaszthatjuk, megtisztelhetjük önmagunkat velük bármikor. Egy icipici önzés belefér életünkbe azáltal, hogy királyként bánunk becses személyünkkel, ha nem is mindennap, mert ahhoz nincs meg az infrastruktúránk, nem születtünk kellő időben vagy helyen, de bár néhanapján, piros betűs ünnepeken kényeztethetjük önmagunkat. És nem kell elkeseredni, minden emberi életnek megvan a maga öröme és bánata, még a legmagasabb szinteken állóknak is. Gondoljunk itt Augustusra, ki császárként a családi élet fontosságát helyezte előtérbe, holott nevelőapja élete árán vált uralkodóvá. A család persze számomra is elsődleges, szeretetem zálogaként kapnak például naponta (remélem) finom falatokat. Étel bevitele a szervezetbe mindenképp kell ahhoz hogy olajozottan működjünk, miért ne adjuk meg akkor annak az eledelnek az esélyt, hogy finom is, meg szép is legyen? A nyár végi, ősz eleji napokon még kint is lehet sütni-főzni, lett légyen az nyaralás vagy betakarítási munkálat, a víz vagy termőföld szélén felállított bográcsban, sütőrácson igencsak ízes falatokat alkothatunk megpihent vagy megfáradt csapatunknak. Az pedig csak hab a tortán (amit itt nem is mutatok be), hogy császári, királyi nevű étkek, alapanyagok kerülnek a tányérunkba.