Firtosmartonoson Kelemen Éva háziasszonnyal borjúragulevest és fahéjas aszalt szilvás öntettel tálalt, légies állagú császármorzsát készített Günther Ottó, a Székely Konyha és Kert műsorának vezetője. Hogy mitől raguleves, és miért különleges, Olvasóink az alábbiakban megtudhatják, ahogyan azt is, hogyan készül a puha császármorzsa, avagy smarni.
Borkedvelőként be kell ismerni, hogy kívülállók számára ez a témakör is a sznobéria és a pretenció újabb fórumának tűnhet. Végül is bármi lehet borospohár, ha nagyon szomjas az ember. Ugyanakkor ez is csak egy ugyanolyan hobbikör, mint az autók, motorok vagy a sport. Akit az autók érdekelnek, ugyanígy órákon át képes beszélni a különböző motorvariánsok előnyeiről és hátrányairól.
Amióta kertészkedni kezdtem, számomra a legnagyobb csoda, amely újból és újból le tud nyűgözni, hogy abból az iciripiciri magból pár hónap alatt olyan óriási növény lesz, mint például a cukkini vagy a káposzta. Hogy abban a picike magban minden benne van, amitől több kiló paradicsom vagy paprika lesz egyetlen tövön. A növényeknél ráadásul minden apró mozzanatot végig tudunk követni, ahogy a mag kicsírázik, szárba szökken, növekedik, gyümölcsöt hoz, majd magot érlel és elpusztul. A kertészkedésben a vetőmagok „kitermelése”, begyűjtése egyértelműen haladó szint, amibe még én sem mertem belevágni teljes mellszélességgel. Inkább csak kóstolgatom, tanulgatom, lesem, hogy a „nagyok” hogyan csinálják.
A sütőtök sokkal többféleképpen használható, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk – még akkor is, ha már elsőre több recept eszünkbe jut. Jól ismert, sokak által kedvelt őszi alapanyag, amely akkor is meglepő tud lenni egy-egy ételben, ha már azt gondoltuk, hogy teljes mértékben kiismertük.
Számos felhasználási módja van a savónak, mégis kevesen sütnek-főznek vele. A szentábrahámi Kelemen Irma azonban gyakran használja: kelt tésztákban, levesekben vagy akár karamell készítéséhez is. A gazdaságukból származó savóból a Székely Konyha és Kert műsorvezetőjével, Günther Ottóval tárkonyos báránybordalevest és ordás pohárdesszertet készített, bebizonyítva, hogy az orda kifőzése utáni, második savó is sokféleképpen használható.
Mindig is érdekesnek találtam, hogy minden ősszel Csíkmadarastól Gyimesfelsőlokig egymást követik a szüreti bálok, de értékelhető borszőlő továbbra sem terem meg ezen a vidéken. Nyilvánvaló, hogy ezek a rendezvények nem is igazán a szüretről szólnak, sokkal inkább a felnőtté válás, a társasági élet, a közösség ünnepei. Számos érdekes, félig formális hagyomány fűződik hozzájuk, nekem tetszett, hogy például a Gyimesekben érezhető a mai napig, mennyire jeles esemény egy-egy szüreti bál, a rendezvény előtti napokban, hetekben már beindul a szervezés, erről beszélget a fiatalság.
A zakuszka itt Székelyföldön valamiféle kötelező eleme a reggeliző- vagy vacsoraasztaloknak. Pedig a szemes paszulyon és a hagymán kívül igazából egyik hozzávalója sem termett meg helyben, főleg a csíki és gyergyói nyárban. A Balkánról került be a székely gasztronómiába és lett méltán híres, hiszen a nyár ízeinek egyik legfinomabb üvegbe zárt formája. Amikor egy család egymás keze alá dolgozva elkészíti az első adag zakuszkát, az felér egy nagykorúsítási szertartással.
A gluténmentes termékek fénykorukat élik. Egyre divatosabb gluténmentesen étkezni. Van, aki fogyás céljából hagyja el, van, aki pedig önmagát „diagnosztizálva” emésztőrendszeri panaszait a gluténfogyasztásnak tulajdonítja. Vajon mennyire ártalmas, ha szakmailag megalapozatlan tanácsokat követünk, és ok nélkül kizárunk egyes alapanyagokat az étrendünkből? Többet árt, mint használ?
Régebben a mindennapok része volt, napjainkban inkább ünnepnapok alkalmával sütnek lepényeket a máréfalvi portákon. Nem így van ez Ilonka Rozália, azaz Róza mama esetében, aki vendégeinek, népes családjának, illetve a Taste of Transylvania gasztrofesztivál résztvevőinek is készít ezekből a hagyományos, kemencében sült finomságokból.
