Székelyföldi névváltozatai: borsikafenyő, borsikabokor, gyalogfenyő. Kékes, hamvas bevonatú bogyótermései szolgáltatják az édes-kesernyésen aromás, kissé csípős ízű fűszert, a borsikabogyót, fenyőborsot, növénytani nevén borókát. Ősidők óta ismert gyógy- és fűszernövény.
Gondolom, említettem már, hogy egyik kedvenc zöldségem a káposzta, sülve-főve együtt vagyunk, örökké tartó barátságban. E tájakon illik is szeretni, ugyanis Gyergyószárhegy országunk elsőként levédett káposztafajának szülőhelye. Sikere a kemény munkában, kitartásban, hagyományőrzésben rejlik, hisz majd háromszáz éve ültetik ugyanazt a fajt (mindenféle génmódosítás, keresztezés, újítás nélkül) ugyanabba a jó, fekete földbe.
Az őszi szezonban sem veszti érvényét a kijelentés, miszerint részesítsük előnyben a szezonális alapanyagok fogyasztását. A betakarított növények minősége függ attól, hogy milyen helyen, milyen körülmények között voltak termesztve, a tárolás, a szállítás, valamint az érettségi fokuk is meghatározza azt. Ha egy zöldséget a természetes betakarítási időszakában fogyasztunk, akkor a legfrissebb, legjobb minőségű formában juthatunk hozzá és a benne levő tápanyagokhoz. Ez nemcsak egészségünknek, hanem környezetünknek is kedvez, hiszen a termelés és elfogyasztás között minimális a megtett távolság, így nem szennyeződik olyan mértékben környezetünk, valamint csökken az alapanyagok minőségromlásának esélye, frissebb, sértetlenebb marad az adott zöldség, emellett támogatjuk a helyi termelőket, gazdaságot.
A tea több ezer éve a kínai gyógyászat egyik legfontosabb alappillére, így a hűvösebb időjárás és a járványidőszak megérkezése tökéletes alkalom, hogy parkolópályára helyezzük picit az alkoholt, és megnézzük, mi fán terem a minőségi tea.
Az egyik karácsonyi klasszikus nálunk a zsírjában sült libamáj. Szeretjük, szeretjük, de még jobban szeretjük a finom hagymás és fokhagymás zsírt, ami körbeöleli. Aranybarna benne a hagyma, és páratlan finom sós-zamatos íze van: fontos, hogy szép vékony rétegben jusson belőle a kenyérszeletre a vékony szelet libamáj alá. Tökéletes karácsonyi finomság ez, Nagymama váradi receptje szerint készül és készült minden évben, kivéve azokat a sötét időket, amikor ezért vagy azért nem sikerült libamájat szerezni.
Az éhezésnek alig van irodalma – írta a szovjet fogolytáborban éhező Örkény István. – S ez meglepő, mert az emberiség dandárja, bár kisebb-nagyobb megszakításokkal, de mégis szakadatlanul éhes. Meglepő azért is, mert éppen azok az emberek, akiknek az írás a mesterségük, annál a kondérnál állnak, melyben a sovány étel fő. Mégse írtak róla eleget.” Örkénynek az írás volt a mestersége, de az éhezésről vagy akár „sovány ételekről” csak harmincéves kora után, a munkaszolgálatban, majd később a hadifogságban szerzett tapasztalatokat. A táborban kezdte írni Lágerek népe című dokumentumregényét, amelyben megállapította, hogy a foglyok két alapélménye a honvágy és az étvágy.
Sóvidéktől Gyimesig, Kovásznától a Nyárádmentéig mi, székelyek igencsak nagy becsben tartjuk a káposztát. Töltjük, sarvaljuk, cikára vágjuk, kenyér alá tesszük a kemencébe vagy éppen gyulladást csillapítunk vele. Az őszi betakarodás egyik meghatározó momentuma a csíkszépvízi és a gyergyószárhegyi káposztavágás, amelyek természetesen ünnepi rangra emelkednek, fesztiváljelleggel szervezik meg. Ráadásul idén mindkét település ugyanazon a hétvégén tartotta.
Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, előkerülnek a vastagabb ruhák, kabátok a szekrényből, és a ködös, hűvös időben jólesik egy melengető főzelék. Amíg a nyári kánikulában inkább a friss saláták a közkedveltek, ebben az időszakban gyakrabban kerül a heti menübe borsófőzelék, lencsefőzelék, babfőzelék, kinek mi a kedvence.
Sajna, megérkeztek a hűvösebb napok, melyek köztudottan nem tartoznak a kedvenceim közé, de állítólag a nyáron meg a nagy meleg miatt nyavalyogtam. Most meg már fejvesztve keresem a szekrény mélyére száműzött meleg göncöket, az asztalon meg a forró leveseket.
Ha zakuszkáról van szó, nem tudom nem felidézni azt a bájos jelenetet, amint a múlt század 90-es éveiben az anyaországi közvélemény ismerkedett a műfajjal. A legenda szerint egy székelyföldi vendégmunkásokat szállító autóbusz rostokolt a határellenőrzésnél, amikor a magyarországi vámos kiszúrt egy hatalmas rafiaszatyrot a csomagok közt, és rákérdezett: „Kié ez a csomag, és mi van benne?”
A panírozás eredetileg bizánci találmány, de a Bizánci Birodalom császári udvarában valódi aranyporral is bevonták a hússzeleteket. A kevésbé vagyonosak a hús aranyozását panírozással pótolták, így lett a panír a szegények aranya. Apró trükkökkel mutatjuk, hogyan készíthető el sokak kedvence, a rántott hús.
Szeretem a birsalmát és a birskörtét is, Anna csodálatos nagymamája jut róla eszembe, az, hogy mindig birsek álltak a szekrénye tetején. Gondolom, elsősorban az illata miatt, de néha kompótot is főzött belőle. Én minden évben várom a birsalmát, és minden évben kísérletezem egy kicsit vele.
