Nincs egyetértés annak a népi jövendölésnek az igazságtartalmáról, hogy az év elején elfogyasztott hal bevonzza vagy elüldözi a szerencsét. Idén Madéfalván amellett tették le voksukat, hogy a hal szerencsét hoz, hiszen vízkeresztet követően meghívták Munk Eriket, a Kárpát-medence halászléfőző-bajnokát, hogy készítse el a falu meghívottjai számára az igazoltan legfinomabb drávaszögi halpaprikást.
Az utóbbi időben a konfitálás nagyon felkapott, trendi ételkészítési eljárásként vált ismertté, ami miatt az ember hajlamos azt hinni, hogy valami nagyon újszerű konyhatechnikáról van szó. Valójában a konfitálás egy több évszázados élelmiszer-tárolási módszer, a francia confit szó, amelyből a magyar kifejezés is ered, egyszerűen tartósítást jelent. Ez a trendi kifejezés pedig nem valami úri huncutságot, hanem zsírban eltevést jelent valójában, amiből később a francia szakácsok különleges kulináris technológiát fejlesztettek ki.
Ma már nem lassul le az életünk csak azért, mert húshagyókedd éjszaka az óra elüti a tizenkettőt, a vendégek kihörpentik boraikat, végét vetik a zenének s hazamennek a legények. És hamvazószerdán mintha más nap kelne fel, kicsit szerényebb, kicsit szégyenlősebb, magába forduló, és mintha önvizsgálatot is tartana.
…az is tud főzni, folytathatnánk a címben elkezdett gondolatot. Műsorvezetőnkre, Günther Ottóra gondolunk, aki otthonosan mozog a konyhában és a kamerák előtt is, de megunta, hogy a Székely Konyha és Kert gasztroműsorban mindig a hagymavágás és a beszélgetés a fő feladata.
Nem igazán szoktam kampányszerűen enni és inni, nem tartok NO-vembert, józan októbert (Sober October), de az ünnepek után pár éve jólesik egy kis szünetet tartani, ami az alkoholfogyasztást illeti. Nem csak fizikai okokból. Az önmegtartóztatás amúgy is leginkább lelki gyakorlat, de a cikkünk nem erről szól. Egyszerűen jólesik reggel már az ébresztő előtt fitten, fiatalosan, lendületesen felébredni, jólesik a megújult fókusz, a letargia hiánya, a jó közérzet.
Készíts bejgli vagy stollen golyót és jegyezd meg, minden konyhában használt élelmiszernek minimum két élete van. Erről szól az ételmentő műsorunk, melyben Günther Ottó a karácsonyi süteményeknek ad egy újabb esélyt.
A füstölés az élelmiszer-tartósítás egyik legrégebbi módszere, amelyet már évszázadokkal ezelőtt is alkalmaztak. Napjainkban sem veszített népszerűségéből: a füstölt ételek jellegzetes aromája és az általuk nyújtott gasztronómiai élmény továbbra is sokak kedvence. Érdemes azonban megvizsgálni, táplálkozástudományi szempontból mire szükséges odafigyelnünk fogyasztásuk során.
A füstölés egyidős az emberiség történelmével, a paraszti, népi kultúrában a füstölés az élelmiszerek tartósításának egyik fő technikája volt, de mágikus eljárásként és gyógymódként is alkalmazták. A téli disznóvágások idején érdemes felidézni az eljárás hátterét.
A háztáji disznótartás és a téli disznóvágás a székelyföldi gasztrokultúra egyik központi eleme. A disznótartás és sertéshúsfogyasztás, ahogy arról már többször írtuk, a török hódoltság idején terjedt el régiónkban, hiszen a hódítók elhordták a húsállatokat, a disznón kívül. S a török hódoltság ideje pontosan elegendő volt arra, hogy a sertéstartás és -fogyasztás hagyománya a székely kultúra egyik sarokkövévé váljon.
Ne értsenek félre, nem mérgesek ezek az aszalt mindenfélék, és ha születésük folytán nagy melegünk is volt, mostanra már jól lehiggadhattak kamrám decemberi hőmérsékletű polcain. Címünk csupáncsak annyit jelent, hogy ételeinkben egyaránt feltűnik a zab és valamely aszalt gyümölcs vagy zöldség. Mindkettő nagy kedvencem, gyermekkorom zabpelyhes kásája ma is a régmúlt reggelik rivaldafényben tündöklő, dobogós helyezettjeinek egyike. Gyermekként igazán kivételes helyzetben leledztem, ugyanis anno, egy szocialista élelmiszerbolt polcán nemigen pöffeszkedett zabpehely, asztalunkra Hollandiából került, Édesapám kollégáinak kacskaringós beszállítási trükkjei folytán. Aszalt gyümölcsöket pedig tudnék rágcsálni akár egész nap, ennek akadálya csak az ára és pénztárcám tartalmának majdnem folyamatos nézeteltérésében rejlik. Télvíz idején azért gyakran kerül ételbe!
Késői szüret, tokaji aszú, szamorodni. Az ünnepi asztalokról nem hiányozhatnak ezek az italok, főleg magyarok lakta vidékeken, még akkor sem, ha a leggyakoribb visszajelzés általában az édes borokkal kapcsolatban az, hogy nehéz belőlük sokat inni. Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem is lehet, és nem is kell.
