Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, előkerülnek a vastagabb ruhák, kabátok a szekrényből, és a ködös, hűvös időben jólesik egy melengető főzelék. Amíg a nyári kánikulában inkább a friss saláták a közkedveltek, ebben az időszakban gyakrabban kerül a heti menübe borsófőzelék, lencsefőzelék, babfőzelék, kinek mi a kedvence.
Sajna, megérkeztek a hűvösebb napok, melyek köztudottan nem tartoznak a kedvenceim közé, de állítólag a nyáron meg a nagy meleg miatt nyavalyogtam. Most meg már fejvesztve keresem a szekrény mélyére száműzött meleg göncöket, az asztalon meg a forró leveseket.
Ha zakuszkáról van szó, nem tudom nem felidézni azt a bájos jelenetet, amint a múlt század 90-es éveiben az anyaországi közvélemény ismerkedett a műfajjal. A legenda szerint egy székelyföldi vendégmunkásokat szállító autóbusz rostokolt a határellenőrzésnél, amikor a magyarországi vámos kiszúrt egy hatalmas rafiaszatyrot a csomagok közt, és rákérdezett: „Kié ez a csomag, és mi van benne?”
A panírozás eredetileg bizánci találmány, de a Bizánci Birodalom császári udvarában valódi aranyporral is bevonták a hússzeleteket. A kevésbé vagyonosak a hús aranyozását panírozással pótolták, így lett a panír a szegények aranya. Apró trükkökkel mutatjuk, hogyan készíthető el sokak kedvence, a rántott hús.
Szeretem a birsalmát és a birskörtét is, Anna csodálatos nagymamája jut róla eszembe, az, hogy mindig birsek álltak a szekrénye tetején. Gondolom, elsősorban az illata miatt, de néha kompótot is főzött belőle. Én minden évben várom a birsalmát, és minden évben kísérletezem egy kicsit vele.
Ebben a hónapban arra adunk néhány tippet, hogy miként könnyítsük meg a saját magunk és a személyzet dolgát, ha bort kell választanunk egy étteremben vagy borszaküzletben. Sokunkkal történt már meg, hogy a polcok előtt tanácstalanul állva egy telefonkönyv vastagságú borlapot próbáltunk megfejteni, nem mellékesen pedig fenn kellett tartanunk a hozzáértés látszatát. Legtöbb esetben a probléma viszont mégiscsak onnan ered, hogy nem igazán tudjuk, mit is szeretnénk. Ez a helyzet csak rosszabb, ha mi vagyunk a társaságban vagy a baráti körben az úgynevezett boros ember. Szerencsére van néhány jó praktika arra, ha arcvesztés nélkül kívánjuk megugrani ezt az akadályt.
Telik a hétköznap, az ember dolgozik, sportol, szórakozik, jókat eszik, finom ízeket kóstol, de itt van már az este, ami éjszakába hajlik, és a fáradt ember aludni szeretne, hogy másnap reggel frissen újrakezdje. Megesik, hogy ez nem könnyű, aminek sok oka lehet a zavaros gondolatoktól az este elfogyasztott kávéig és erősen fűszerezett áloműző ételekig. Úgy tűnik, ebben a curry az első helyezett, amelyet a szakértők az alvás szempontjából a legrosszabb fűszerkeveréknek tartanak. A csípős paprika is álmatlanságot okozhat, alvászavarónak tartják, mert megemeli az ember testhőmérsékletét, ami ellentétes a természetes folyamattal, vagyis hogy éjszaka ennek csökkennie kell. Az embernek meg aludni!
Ebben a sorozatban be szeretnénk mutatni néhány olyan könyvet, amely ha nem is kötelező, de nagyon megváltoztatta a nézőpontomat a gasztronómia, ételek, italok, vendéglátás és utazás iránt, néhol az életemet is.
Nyári melegben sokak számára kedvelt üdítőital a tonik víz. A klasszikus tonik víznek mindössze három összetevője van: szénsavval dúsított víz, kinin, cukor vagy más édesítő. A tonik alapanyaga, azaz fűszere a kinin, elsődleges szerepe valamikor nem a fűszerezésben rejlett, hanem a gyógyításban, az első hatékony gyógyszer volt a malária kezelésében.
Gyerekkoromban jóformán zakuszkán éltünk. Nemcsak mi, egész Erdély, sőt egész Románia. Augusztusban ipari mennyiségben készült, tüzek gyúltak a kertekben és a blokkok között, mázsaszámra pörkölődött a parázson a padlizsán, hatalmas üstökben fortyogott aztán a hagyma, a darált gogos (pritamin) és a vinetta (padlizsán) és a paradicsom narancsvörös keveréke, egyes helyeken (nálunk például) gomba is és paszuly is került hozzá.
A szervezetünk vitamin-, illetve ásványianyag-szükségletét nagyrészt biztosítani tudjuk egy kellően változatos, színes, vegyes étrenddel, mely nagyrészt szezonális, friss, kevésbé feldolgozott élelmiszereken alapul. Kivétel a D-vitamin, melyet javasolt minden évben ősztől kora tavaszig pótolni, hiszen ebben az időszakban nem éri elegendő mennyiségű napfény a bőrünket, amely elősegítené a D-vitamin-szintézist, étrenddel pedig nem lehet elegendő mennyiségben biztosítani a szervezet számára.
Sokan állítják, hogy a növényvilág egyes egyedei sokkal táplálóbbak, mint az őket kikapirgáló, lerágcsáló állatfajé, mely ténnyel én vitába nem is szállok, és csak halkan, feltűnésmentesen szelek egy jó szelet házilag pácolt és füstölt szalonnát a reggeli zamatos paradicsomom mellé. (Egy kis juhsajt sem teszi tönkre az ízek kombinációját!)
