Sokan állítják, hogy a növényvilág egyes egyedei sokkal táplálóbbak, mint az őket kikapirgáló, lerágcsáló állatfajé, mely ténnyel én vitába nem is szállok, és csak halkan, feltűnésmentesen szelek egy jó szelet házilag pácolt és füstölt szalonnát a reggeli zamatos paradicsomom mellé. (Egy kis juhsajt sem teszi tönkre az ízek kombinációját!)
Kedvenceim színben az erős rózsaszíntől a vérvörösig terjedő zöldségek és gyümölcsök, melyek a szenzációs, fenségesen fantasztikus kategóriába tartoznak, egészségünkre gyakorolt jótékony hatásaik miatt. Megállapították ugyanis, hogy olyan antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek megelőzik bizonyos ráktípusok kialakulását, az antocián és fenol nevű vegyi anyagoknak öregedésgátló hatást tulajdonítanak, fontos szerepet játszanak a jó memória megtartásában és a szív egészségének megőrzésében. Épp ezért minél gyakrabban szedjük, vagy vegyük-vigyük piaci árusok asztalairól (könnyedén felismerhetők gömb alakjukról és vöröses színükről)! Leginkább a frissen történő fogyasztásuk ajánlott, az értékes tápanyagtartalmat ekkor őrzik meg a legjobban, de párolva is sűrűn kerülhetnek asztalunkra.
Mai főszereplőnk a vörös áfonya, mely nyárvégen, őszelőn jelenik meg fenyveseink szélein, tisztásain. Fanyarul zamatos, első találkozáskor meghökkenti ízlelőbimbóinkat, melyből felocsúdván, örök barátunkká, avagy ellenségünkké válhat. Zseniális gyümölcs, magas tápanyagtartalommal, erdőrengetegben eltévelyedett turisták túlélőtápláléka lehet, mely egymagában a fő ízek harmóniája (só szempontjából természetesen egy kis izzadsággal vegyülvén). Gyógyászati célokra is felhasználható, magas C-, B-, E-, A-, K-vitamin-, karotin-, citrom/alma/oxálsav-, magnézium-, kalcium-, mangán-, foszfor- és nátriumtartalma miatt. Lévén szeptember, olyan ételeket válogattam, melyek hidegen és melegen is fogyaszthatók, mert bár időjós nem vagyok, van egy olyan sanda gyanúm, hogy e hónapban sem a fűtés miatt lesz melegünk.
Első a sorban egy tartalmas gyümölcsleves (mai ételeink során életbe léphet egy magas cukorszintet jelző riadó!), habár az áfonya feltűnés nélkül beépülhet sós levesekbe is. A gyümölcs sajnos nem friss, elsősorban azért, mert még nincs jól megérve (akkor az igazi, ha a reggeli hideg kissé megcsípi), másodsorban meg gyűjtögetése igencsak nehéz művelet (hegymászást, hajlongást, izzadást, galád rovarok csípését foglalja magában, és ekkor a medvékről még nem is beszéltem), melyhez a csontvázam már kissé régiesen töredezett és kopott. Jó, ha az ember ismeri a határait, nem feszegeti, hanem előkapja a pénztárcáját, és kifizeti másoknak e verejtékes munka gyümölcsét.
Hozzávalók:
• 6 ek. áfonyabefőtt
• 1 tasak vaníliaízű pudingpor
• ½ tk. őrölt fahéj
• 6 db szegfűszeg
• 100 g kristálycukor
• ½ db citrom leve
• csipetnyi só
• 1,5 l víz
• 5 ek. görög joghurt
A túrógombóchoz:
• 125 ml tej
• 1 tk. kristálycukor
• 1 tk. vaníliás cukor
• 25 g búzadara
• ½ db citrom héja
• 100 g tehéntúró
Elkészítés:
A pudingot összekeverjük a vízzel, hozzáadjuk a fűszereket, a cukrot, és megfőzzük. Beleöntjük a joghurtot és a citromlevet is, hagyjuk kihűlni, közben elkészítjük a túrógombócot. Ehhez a könnyebb változathoz folyamodunk, mely abból áll, hogy főzünk egy tejbegrízt, ezt összekeverjük a tehéntúróval és a citromhéjjal. Kis gombócokat gömbölygetünk, ezzel tálaljuk a levest, amit még pirított mandulával is megszórhatunk.
Cordon, c-vel, nem pedig g-vel! És hogy miért kék szalag (cordon bleu)? A Szentlélek lovagrend tagjai viseltek kék szalagot a ruhájukon, térdmagasságban. XV. Lajos idején kitüntetéssé vált ez a szalag, történt ugyanis egyszer, hogy a király Dubarry grófnő szakácsnőjének főzőtudományát ismerte el ezzel. Gondolom, ő bekeretezve a falra akasztotta, hiszen térdmagasságában senki sem láthatta volna. Aztán az idők folyamán a panírozott hússzeletbe töltött sonka és sajt teljesen kisajátította magának ezt a megtisztelő címet. Megérdemelten!
E falatok elkészítéséhez csirkemellet haszálunk, mely egy olyan száraz húsfajta, amely föltétlen igényt tart egyéb hús- vagy zöldségféle szoros támogatására. Szerintem. Vitázni lehet velem, de meggyőzni nem! Az alábbi receptben is sonkát, sajtot, császárszalonnát és áfonyát ölel magába, lévén ez egy XXI. századi javított változat.
Hozzávalók:
• ugyanannyi szelet csirkemell, sajt, sonka és császárszalonna
• áfonyabefőtt a hússzeletek kenéséhez
• só, bors, liszt, zsemlemorzsa, tojás (ez utóbbiak mennyisége arányosan nő a szeletek számának növekedésével)
• olaj a sütéshez
Elkészítés:
Vékony szeletekre szeljük a csirkemellet, sózzuk, borsozzuk. Igyekezzünk minél nagyobb szeleteket vágni, mert aztán kettőbe kell hajtanunk! A hússzeleteket bekenjük áfonyabefőttel, majd ráhelyezünk egy-egy szelet sajtot, sonkát, császárszalonnát, feleakkorát, mint a hús. Ráhajtjuk a hús másik felét, bepanírozzuk (liszt, felvert tojás, zsemlemorzsa), majd bő olajban megsütjük. Krumplikrokettel, pürével, sült krumplival, zöldséges rizzsel tálalhatjuk. Nálam, mondjuk, most krumplisaláta készült.
Galette elnevezéssel azt a felül nyitott, omlós francia pitét illetik, amely tésztájának fészkében mindenféle finomságot rejt: gyümölcsöket, zöldségeket, avagy húsokat. Leghíresebb a családban a Galette des Rois (háromkirályok pitéje), amely vízkereszt tájékán jelenik meg a francia pékek polcain, és olyannyira királyi, hogy papírkoronával illetik uralkodói főjét. Számomra azonban már a parasztosabb változat is kielégítő, mely egy gyúrt tésztából és töltelékből (lekvár – a tészta elázása ellen –, két jó marék gyümölcs, két kanál pudinpor) áll. Alábbi süteményünk a háromkirályok és alattvalóik pitéjének keveredéséből születt, lévén, hogy nem friss gyümölcsből készült. Töltelékében parasztos vörös áfonya vegyül egzotikus kókusszal és mandulával.
Hozzávalók:
A tésztához:
• 30 dkg finomliszt
• 2 ek. cukor
• nagy csipet só
• 17 dkg hideg vaj
• ½ citrom leve
• 1 tojássárgája
• kevés hideg víz
A töltelékhez:
• 10-10 dkg darált mandula és kókusz
• 10 dkg porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 7,5 dkg lágy vaj
• 2 tojás
• 150 g aszalt tőzegáfonya
Elkészítés:
A töltelékhez a vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tojásokat, a darált mandulát, a vaníliás cukrot és az áfonyát. Meggyúrjuk a tésztát, kinyújtjuk, a tepsibe helyezzük, rákanalazzuk a tölteléket, majd a tepsiből kilógó tésztával félig betakarjuk. Megsütjük (kb. 180 fok, 40 perc), majd jóízűen elfogyasztjuk.
