Tombol a nyár, és ezzel egyidőben még nagyobb szerepet kapnak a friss gyümölcsök az étrendünkben. Ebben az időszakban az egyik leggyakrabban feltett kérdés dietetikai szakkonzultációk során a gyümölcsfogyasztásra vonatkozik. Mikor, mennyit és legfőképp milyen formában javasoltak? Mire érdemes odafigyelni a fogyasztásuk, tárolásuk során? Milyen speciális esetek, egészségi problémák léteznek, amikor a gyümölcsfogyasztás akár kellemetlen panaszokkal vagy ellenjavallatokkal, korlátozásokkal is járhat?
Apám mondogatta volt annak idején, mikor elkapta a filozofáló hajlam, hogy a bor jókedvet, a pálinka bátorságot ad. Ami azt illeti, kellett is neki a bátorság, mert vékony legény volt, s ezt valamiképpen kompenzálnia kellett. Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel, tartotta ő is, s bálokba menet egy pohár pálinkával toldta meg a bátorságát.
Nem újdonság, hogy a fűszerekre nagy szükség van a szakácsmesterségben, mivel ízükkel, illatukkal és színükkel élvezetesebbé, változatosabbá teszik az ételeket, megkönnyítik azok emészthetőségét, étvágygerjesztővé varázsolják az egyébként közömbös ízű vagy küllemű, a gyakori fogyasztással olykor éppen unalmassá vált húst, körítést, salátát, italt.
Nyakunkon a nyár, és vele együtt a kertben való sütögetések, grillezések ideje. Mire érdemes odafigyelni ételeink elkészítése során, milyen mértékben tudjuk befolyásolni azok tápanyagtartalmát, illetve milyen ételkészítési módszereket részesítsünk előnyben, ha fontos számunkra az egészségünk, emellett szeretnénk a súlyunkat is kordában tartani?
Az év hatodik hónapja nevét valószínűleg Juno római istennőről kapta, aki kettő az egybenakciós csomagként Jupiter nővére és felesége is volt, ráadásként a házasság által megszentelt szerelem pártfogója és a gyermekáldás védőistennője. Ovidius e hónapot kimondottan „mensisJunonius”-nak, Juno istennő havának nevezte. A hónap 21-éig az Ikrek, azután a Rák jegyében telik.
A különböző főzelékek egyesekben az iskolás-, egyetemistaévek tipikus menzamenüjét idézik fel – legyenek ezek kellemes emlékek vagy épp kevésbé kedvenc ízélmények –, mások számára azonban a vasárnapi ebédek elengedhetetlen részét képezik, igazi egyszerű ínyencségek. A Székely Konyha és Kert csapata utóbbi viszonyulást szeretné erősíteni, lapunk egyik szakácsa, Orbán Ferenc három különleges, könnyed főzelékkel készült az olvasóknak, alapanyagként csalánt, tököt és zöldpaszulyt használva.
A régi idők udvarhelyi embere is szívesen szürcsölte a jó feketekávét, ha a közelébe férkőzött.
A derelyét könnyű elkészíteni, és sokféleképpen variálható. Készíthetjük sós vagy édes töltelékkel, és tálalhatjuk kenyérmorzsába forgatva vagy anélkül, valamilyen ínycsiklandozó szósszal. Mivel a piacon megjelentek a friss leveles zöldségek, illetve kapható friss orda is, ezért szakácsunk, Előd spenótos, ordás derelyét készített. Előd szerint annak ellenére, hogy a székely konyhában az ordát általában desszertekhez szokás használni, főételben is kiváló alapanyag. A derelye mellé hagymaszószt is készített Előd, amit kiegészített egy kis medvehagymás pesztóval. Azt is mondhatnánk, hogy az olasz konyha fogásait idézi ez az étel ‒ hiszen a spenótos derelye hasonlít a raviolira, a pesztó pedig olasz eredetű szósz ‒, ízvilágában mégis székelyföldi. No, de vegyük sorra!
A napjainkban, főképp a tavaszi időszak beköszöntével nagy népszerűségnek örvendő tisztítókúrákról már mindenki hallhatott, mi, táplálkozási szakemberek pedig gyakorta találkozunk azzal a tévhittel, mely szerint szervezetünknek szüksége van különböző méregtelenítő-, salaktalanítókúrákra.
Kenyerem javát Gyergyószentmiklóson pusztítottam, mely helyrajzilag a Gyergyói-havasok tövében, 800 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Határai kelet felől a Magas-bükk és az 1257 méter magas Pongrác-tető, északon az 1545 méteres Pricske-tető. A Gyergyói-medence az egyik leghidegebb hely Erdélyben, rendszeres jelenség itt a hőinverzió (nagyobb magasságban a levegő hőmérséklete magasabb, mint a földfelszín közelében; ezért is mászunk gyakran hegyeket), gyakori a köd, már kora ősszel és még késő tavasszal is havazik és válik korcsolyapályává az út, későn tavaszodik, hacsak véletlenül el nem marad és egyből nyár nem lesz. A hideg éghajlat miatt a fenyvesek (már ami maradt belőlük) egészen a medence aljáig érnek, amiben az a jó, hogy karnyújtásnyira vannak a gombák és egyéb hegyi nyalánkságok.
Azért szeretjük a francia konyhának ezt az ételét, mert az omlós tésztaágyon egybesült tejszínes, tojásos lepény hozzávalói remekül variálhatók, hiszen elkészíthető vegetáriánus, húsos és halas változatban is. Talán ezeknek a tulajdonságainak köszönhető, hogy világszerte népszerű a quiche, ráadásul hidegen és melegen is fogyasztható, könnyen csomagolható, és a reggeli kávé mellett is megállja a helyét. Azt is mondhatnánk, hogy a francia quiche az olasz pizza megfelelője, hiszen tésztaágyon sült, a végtelenségig variálható feltétből áll, és nagyon egyszerűen elkészíthető. Szakácsunk, Szőcs Előd szerint annyira egyszerűen, hogy az már nem is jellemző a francia konyhára.
Aki egy kick-boxoló békára gondolt, tévedett, aki meg a Tini Nindzsa Teknőcökre, az sem találta el. A mikrozöldekről van szó ‒ vagy mikrozöldségekről, apró, ehető növényi hajtásokról ‒, amelyek kicsik ugyan, de mindegyik tömény vitaminforrás, tápanyagdús, és nagyon gazdag, intenzív íze van. Általában zöldségfélék ezek, de fűszernövényekből is lehet mikrozöldet növeszteni. A Székely Konyha és Kert stábja egy csíkszeredai mikrozöldfarmon járt, Ilyés Andrea nefrológus és Kelemen Imola archaeozoológus termesztőknél, akik a karantén alatt döntötték el, hogy mikrozöldeket fognak termeszteni otthon. Ilyés Andrea szerint a Covid hozadéka a kisvállalkozás, amely a vesztegzár ideje alatt szabadidős tevékenységként indult, de ma már éttermeknek is szállítanak mikrozöldeket, és munkájuk, illetve családjuk mellett időt fordítanak a mikrozöldek termesztésére, értékesítésére is.
