Napjainkban több forrás áll rendelkezésünkre, mint valaha, ahonnan tájékozódhatunk táplálkozással, életmóddal kapcsolatos dolgokról. De vajon mennyire hiteles az a tudás, amit az interneten olvasunk különböző portálokon, nem tudományos cikkekben, női magazinok oldalán? Mindent el lehet hinni, vagy jó, ha tudatosan, az információkat megszűrve böngészünk?
Nos, a táplálkozásról sajnos nagyon sok tévhit kering a világhálón, ezért fontos, hogy mindig nézzük meg, kitől származik az információ, ne higgyünk el mindent első kézből. Jó, ha tudományos források is fel vannak tüntetve a cikk végén, vagy látjuk, hogy felsőfokú végzettségű, hiteles szakember állítja a leírtakat.
Mivel fontosnak tartom, hogy ne éljünk tévhitekben, és ne kövessünk a szervezetünk számára nemhogy egészségtelen, de egyenesen káros tanácsokat, a továbbiakban el szeretnék oszlatni négy tévhitet, amivel gyakran találkozom a munkám során.
„Este, 18 óra után lehetőleg már ne étkezzünk”
Egy nagyon elterjedt étrendi tanács, hogy 18 óra után már ne fogyasszunk semmilyen élelmiszert, hiszen ebben az időpontban már minden hizlal és testzsír formájában raktározódik el, vagyis hátráltatja a fogyást. Nos, ez egyáltalán nem igaz. A testsúlyunk akkor fog gyarapodni, ha több energiát viszünk be rendszeresen, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van. Ezt mindegy, hogy 18 óra előtt vagy után tesszük meg, a kalóriatöbblet akkor is kalóriatöbblet, ha 18 óra előtt visszük be. Ha valaki túl korán vacsorázik, esetleg még este betervez egy-két óra testmozgást is, akkor megvan rá az esély, hogy a késői órákban újra rátör az éhségérzet, és nassolni fog, ezzel pedig pont az ellenkezőjét éri el. Azt javaslom, hogy lefekvés előtt két-három órával étkezzünk, és ez a napi utolsó étkezésünk legyen könnyen emészthető, amivel nem terheljük le az emésztőrendszerünket, és célunkhoz mért mennyiségű és összetételű legyen.
„Minél kevesebbet eszel, annál hatékonyabban fogsz fogyni”
Mi a fogyás titka? Egyél kevesebbet, mozogj többet, olvashatjuk sok helyen. No de mennyire keveset? Valóban az fog segíteni, ha napi két alkalommal eszünk, jócskán az energiaigényünkön alul, vagy lehet egészségesen, éhezés nélkül is zsírt veszíteni? Persze hogy lehet! Viszont nem mindegy, hogy izomból vagy zsírból történik a súlyvesztés, ezért fontos, hogy megfelelő arányban és mennyiségben vigyünk be minden szükséges tápanyagot, és ne sanyargassuk a szervezetünket napi 1000 kalóriányi energiabevitellel. Együnk kevesebbet a kalóriában koncentrált, tápanyagszegény élelmiszerekből, például gyorséttermi ételekből, péksüteményekből, zsíros húsfélékből, bőségesen fogyasszunk zöldségeket, gyümölcsöket, jó minőségű, sovány fehérjeforrásokat (húst, halat, tofut, tejterméket, hüvelyeseket), teljes értékű gabonákat, és sportoljunk, mozogjunk rendszeresen. Az egészséges, tartható fogyás nem gyors ütemben történik, hanem lassan, fokozatosan, nem jár együtt nagy fokú izomvesztéssel, és nemcsak egy-két hónapra szól, hanem hosszú távra.
„Ha fogyni szeretnénk, felejtsük el a krumplit, a rizst és a tésztát”
Tanácsadások alkalmával nem ritka mondat a következő: „Elhagytam a krumplit, tésztát, mégsem sikerült csökkenteni a súlyomon.” Nos, fontos hangsúlyozni, hogy nem konkrétan a szénhidrátok hizlalnak, azaz növelik a testzsírszázalékunkat, hanem a rendszeresen bevitt többletkalória-, vagyis energiamennyiség, melyet nem égetünk el a nap folyamán. Ez származhat fehérjéből, többletzsiradékból is. A szervezetünknek szüksége van bizonyos mennyiségű szénhidrátra az optimális működéshez, ez a napi mennyiség rengeteg tényezőtől függ, és egyénenként változó. Nők számára különösen veszélyes lehet, ha nem visznek be elegendő mennyiségű szénhidrátot hosszú időn keresztül. Ilyen esetben megtörténhet, hogy felborul a szénhidrát-anyagcsere, pajzsmirigy-működési zavarokat, falási rohamokat, menstruációs problémákat okozhat. A felsorolt köretek nagyszerű komplex szénhidrátforrások lehetnek, hiszen a szénhidrátot keményítő formájában tartalmazzák. Érdemes rostban gazdag zöldségekkel tálalni, kombinálni ezeket, hogy étkezést követően tovább tartson a jóllakottságérzet, valamint figyelni az elfogyasztott mennyiségre, és arra, hogy ne kombináljuk nagy mennyiségű zsiradékkal őket. Akár a fogyás a cél, akár nem, ajánlott főétkezések mellé jó minőségű keményítőtartalmú szénhidrátot is fogyasztani, a kulcs a mennyiség és az élelmiszerek megfelelő kombinálása.
„A szervezetet időnként méregteleníteni kell”
Nagy üzleti ággá nőtte ki magát a különféle tisztítókúrák, csodát tevő kapszulák promotálása. Ezek a termékek, módszerek egészséget ígérnek, zsírvesztést, valamint a szervezetünkben felgyülemlett mérgek eltávolítását. Az esetek többségében léböjtkúrákkal, hashajtó teák fogyasztásával vagy akár koplalással viszik véghez az általuk elképzelt „méregtelenítést”. Ezek az egyoldalú kezelések általában többet ártanak, mint használnak. Rövid idejű fenntarthatóságuk miatt az emberek csak pár napig alkalmazzák őket, majd visszatérnek a régi életmódjukhoz, ezért hosszú távon nem jelent megoldást. A méregtelenítés veszélyei közé tartozik a különböző vízhajtó szerek miatt kialakuló kiszáradás, ásványianyag-hiány, elektrolitkiürülés, ami rövid távon izomgörcsöt, fejfájást, migrént, fáradtságot okozhat.
FONTOS! A méregtelenítés nagy részét a szervezetünk magától is elvégzi, természetes módon. Ehhez nincsen másra szükségünk, csak egy egészséges májra, a tüdőre, a bőrünkre, veséinkre és a bélrendszerünkre. A méreganyagok valóban felhalmozódnak egy idő után a szervezetünkben, ha folyamatosan adalékanyagokkal teli, feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk, cigarettázunk és légszennyezettségben élünk. A mi feladatunk csak annyi, hogy megkönnyítsük a szervezetünk munkáját, és elegendő tápanyagot biztosítsunk számára, hogy megfelelően tudjon méregteleníteni. Ehhez ajánlom mindenki számára az életmódváltást és a kiegyensúlyozott táplálkozást.
Kuszkuszsaláta csicseriborsóval
Hozzávalók (1 adag):
• 50 g száraz kuszkusz
• 100 g üveges főtt csicseriborsó átöblítve, leszűrve
• 70 g tonhal olívaolajban eltéve
• 1 kisebb avokádó
• ½ kápia paprika
• 1 kisebb lila hagyma fele (vagy ízlés szerint lehet több, kevesebb)
• kis marék aprított petrezselyemzöld ízlés szerint
• ½ citrom leve
• só, bors
Elkészítés:
A kuszkuszt felöntjük annyi forró vízzel, hogy éppen ellepje, majd hagyjuk állni, amíg teljesen magába szívja a vizet. Hozzáadjuk a csicseriborsót. A zöldségeket felaprítjuk ízlés szerint, majd egy tálban keverjünk össze alaposan mindent. Adjuk hozzá a lecsepegtetett olívaolajos tonhalat. Meglocsoljuk a citromlével és fűszerezzük.
Zabkorpás fasírt
céklás-almás kölessel
Hozzávalók a fasírtokhoz (10 darab):
• 500 g darált hús (sovány)
• 1 tojás
• 20 g zabkorpa
• 50 g apró szemű zabpehely
• 1 vöröshagyma
• 2-3 cikk fokhagyma
• só, bors, fűszerpaprika
Hozzávalók a körethez (1 adag):
• 50 g száraz köles
• 50 g nyers cékla
• 50 g alma
• 1 kanál olaj
• só, bors
Elkészítés:
A fasírtokhoz késes aprítóba helyezzük a darált húst, apróra vágott hagymát. Ledaráljuk, majd fűszerezzük, hozzáadjuk a zabpelyhet és zabkorpát, tojást, majd masszává gyúrjuk. Húsgombócokat formázunk vizes kézzel, majd airfryerben vagy sütőpapíron elkészítjük. Ha airfryert használunk, 20-25 perc 200 fokon, ha sütőben, akkor 35 perc az elkészítési idő. Sütés előtt permetezzük le a fasírtokat olajspray-vel, félidőben forgassuk meg őket. Közben a céklát és almát megpucoljuk, kockára vágjuk és sütőpapíron megsütjük 35-40 perc alatt. A kölest olajon kicsit átforgatjuk, felöntjük kétszeres mennyiségű vízzel, sózzuk, majd 15 perc alatt megfőzzük. A puhára főtt kölest összekeverjük a sült céklával és almával. Fűszerezzük és a fasírttal tálaljuk.
Fotó: freepik.com
