Napjainkban több forrás áll rendelkezésünkre, mint valaha, ahonnan tájékozódhatunk táplálkozással, életmóddal kapcsolatos dolgokról. De vajon mennyire hiteles az a tudás, amit az interneten olvasunk különböző portálokon, nem tudományos cikkekben, női magazinok oldalán? Mindent el lehet hinni, vagy jó, ha tudatosan, az információkat megszűrve böngészünk?
A saramură de pește a román konyha egyik legjellegzetesebb fogása – és ki más készítette volna el stábunknak, mint a Duna-deltai hagyományos halételek nagy rajongója, a közelmúltban indult sorozatunk főhőse, KicsiZsiga.
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a vendéglátás egyik legfontosabb társterülete nem más, mint az étteremkritika egyre szélesebb körű irodalma. Lényegesen lerövidítheti egy jó étterem felfutási idejét, ha időben és széles körben értesül róla a publikum. Egy jó vendéglátós pedig tudatosan tesz azért, hogy az általa kiszemelt vendégkör időben és pontosan értesüljön az általa kínált fogásokról meg a szolgáltatás minőségéről. Elsőre azt is mondhatnánk, hogy ez a tevékenység nem más, mint sima ágazati marketing a maga sajátos jegyeivel, viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a történelem során az éttermekről, a vendéglátásról szóló írások, kritikák, memoárok megannyi gyöngyszemét jegyzik ma is a szépirodalomban.
Csináljatok narancsszörpöt!
Ünnepi, kétszemélyes vacsorához a bélszín tökéletes választás, és szakácsunk, Előd megmutatta, hogyan készül a tökéletes bélszín. Borsos az ára, hiszen ez a marha legnemesebb része: a hátszín és a fartő közti hosszúkás izomról van szó, amelyben nincsenek kötőszövetek, és vajpuha állaga miatt sokan kedvelik. Vesepecsenyének is nevezik, és három részből áll: fejből, törzsből és farokból.
Január a hónap, amikor még van a pincében-padláson-kamrában elraktározott finom falatok tömkelegéből, böjtölni sem kell – de persze lehet –, ilyenkor vetjük el aztán azt a sulykot, amit a fürdőruhánk nemigen tud leplezni, ha eljő az ideje.
A babka nemcsak egy desszert, hanem egy egész kultúra, egy hagyományokkal és történetekkel teli világ, amely generációról generációra öröklődik. András Zsuzsi szereti a kihívásokat, így bátran belevágott az elkészítésébe, annak ellenére, hogy nem egy egyszerű süteményről beszélünk.
Szakácsunk, Szőcs Előd szerint a hagyma valamennyi kultúra gasztronómiájának az alapja, legyen az fokhagyma, póréhagyma, metélőhagyma, vörös-, lila vagy fehér hagyma.
A savanyúságokat nemcsak az ízük miatt szeretjük, hanem azért is, mert a szervezetünknek szüksége van a savas közegre.
Mondhatni, december nem tartozik sokak kedvenc hónapja közé, sötét, hideg, nedves, arról nem is beszélve, hogy vele zárul az év. Mindezt szemlélhetjük negatívan, éspedig: jujj, már megint eltelt egy év az életünkből; de pozitívan is: még egy éven át gazdagodhattunk földi tapasztalatokban.
A karácsonyeste bőséges vacsorája és nem utolsósorban az azt megelőző napok sütés-főzése utáni reggelre könnyen, gyorsan elkészíthető recepteket hoztam, amelyek viszont látványban az ünnephez méltóak.
Az ókortól úgy tartották, hogy a zsálya (Salvia officinalis), nevezik kerti, patika- vagy orvosi zsályának is ezt a kesernyésen aromás fűszer- és gyógynövényt, mindenre jó, hiszen ezt a neve is hordozza: a salvia rendszertani név a latin salvere, azaz megmentő kifejezésből származik. Az ókorban annyira tisztelték, hogy szertartásokhoz kötötték és ünnepelték a növény begyűjtését.
