Ha a fiaim a nap végén farkaséhesek, akkor jön el a spanyol omlett ideje. Nyolc tojás, két hagyma, hat szép nagy krumpli, és mindenki jóllakik. A név csalóka, mert ez nem egy feltekert omlett, ez egy serpenyőben sült krumplis, tojásos (hagymás) rántottalepény. Az benne a különös, hogy hiába csak krumpliból, sóból, tojásból, hagymából és olajból készül, az eredmény mégis sokkal jobb, mint azt a felsorolt hozzávalók sejtetik.
Hozzávalók:
• 8 tojás
• 2 vöröshagyma
• 6 nagyobb krumpli
• 3 csipet só
• olaj
• szerecsendió
Kultikus spanyol (katalán) alapétel (tortillának hívják), lehet ebéd, tapas, uzsonna, reggeli, piknikétel, eszik melegen, hidegen, langyosan, még szendvicsben is. És persze mivel alapétel, itt is rengeteg variációs és szentségtörési lehetőség van. Ez az én évek óta kitapasztalt módszerem.
Két fej hagymát megpucolok, felszeletelem, aztán egy közepes serpenyőben kis lángon fonnyasztani kezdem olívaolajon. (A spanyol világon kívül ezen persze vita van, de ettől spanyol a spanyol omlett, olívaolajjal főzik, és punktum – szalonnával, mondjuk, szépen lehet székelyesíteni, de az más, az egy másik étel, próbáltam, és finom volt, de nagyon más.) Amíg fonnyad, gyorsan megpucolok fél-háromnegyed kiló krumplit, aztán másfél centis kockákra vágom. (Ilyenkor meg szoktam érdeklődni, hogy mennyire éhesek a családtagjaim, aztán vállat vonok, és hozzáteszek még egy szem krumplit. Biztos, ami biztos.) Amikor a hagyma megfonnyadt, kiveszem a serpenyőből, és átteszem egy keverőtálba. A krumplit a hagyma helyére teszem a serpenyőbe, löttyintek rá még egy bő adag olajat, lefedem, és sülni-párolódni hagyom közepes lángon. Közben feltörök hat-nyolc tojást, jól felverem háromcsipetnyi sóval, ráöntöm a kihűlt hagymára. Némi bűntudattal elkezdem keresgélni a szerecsendiót. Meg a reszelőt. Ha megtalálom, arra gondolok, mennyire megbotránkoznának ezen a purista spanyolok, ilyenkor azzal érvelek, elég temperamentumosan a képzelt vitában, hogy krumplis ételnek szerecsendió még soha meg nem ártott, aztán rá is reszelek egy keveset kéjesen-diadalmasan a krumplira. Ha megpuhult, hagyom egy nagyon picit pirulni. Keverek egyet a tojásos hagymán, egy szép körkörös mozdulattal átöntöm a serpenyőbe. Kicsit rázogatom, hogy szépen eloszoljon, aztán lefedem, kis lángon hagyom öt percig sülni. Közben odakiáltok a családtagjaimnak, hogy jöhetnek teríteni. Amikor az omlett körbesült, de felül azért még kicsit folyékony, átteszem két percre a sütőbe a grill alá, közben diadalmasan örülök, hogy nem kell a megfordítással kínlódni. Ha a sütő elromlott, vagy éppen nincs (mert tegyük fel, nyaralunk), akkor nincs mese, igazi spanyol módra kell eljárni: óvatosan és ügyesen egy nagy tányérra csúsztatom az omlettet, lefedem a megfordított serpenyővel, San Lorenzóhoz, a szakácsok védőszentjéhez fohászkodom, közben bátor spanyol háziasszonynak képzelem magam, és egy hirtelen mozdulattal jól megfordítom. Innen már csak három perc türelem, és kész is, mehet az asztal közepére.
Szép derék tortaszeleteket szoktam vágni belőle, amit aztán külön meglocsolok a különleges alkalmakra dédelgetett olívaolajommal. Lehet is vacsorázni. Ha valami csoda folytán maradna belőle, akkor meg kész a reggeli.
Részlet Dragomán György Főzőskönyv – Írások főzésről és evésről című kötetéből (Magvető Kiadó, 2020)
Illusztráció: freepik.com
