Nyolc – manapság már nem is annyira kemény – hideg hónap után, május elején Gyergyószentmiklóson is beköszönt a meleg évszak. Fényre, színekre, tapintásra éhesen vetjük hát bele magunkat a kinti munkálatokba, feltéve persze, ha rendelkezésünkre áll némi szabad terület. Többszörösen is szerencsésnek érzem magam, ugyanis a bejárati ajtón kilépve nem egyenest egy poros utcára jutok, vannak növényeim, amiket gondozhatok, ugyanakkor el is tudom végezni (ugyan már nem a régi kezdő- és végsebességgel) ezt a munkát!
Ahogy melegedik az idő, egyre többen mozdulnak ki a szabadba sütögetni, grillezni, minőségi időt tölteni szeretteik körében. Az ilyen alkalmakkal jellemzően együtt jár a zsírosabb, pörkölt húsfélék, szószok és az alkohol fogyasztása. Mire érdemes odafigyelni, hogy ne kelljen emésztés-elősegítő után nyúlni egy-egy kerti parti után? Hogyan tudjuk fenntartani az egészséges egyensúlyt, elkerülve a túlfogyasztást, emésztésünk megterhelését vagy a kínzó másnaposságot? Milyen ételkészítési módszereket, alapanyagokat részesítsünk előnyben, ha fontos számunkra az egészségünk, és emellett szeretnénk a súlyunkat is kordában tartani? Ezekre a kérdésekre keressük e havi lapszámunkban a válaszokat.
Honnan ered a hamburger? Ha az amerikai kerti partikra gondolunk, akkor az első fogalmak között – pontosan valahol a július negyedike, a pulled pork, hot dog, BBQ és puncs fogalomhálójában – jelenik meg előttünk az ízletes, szaftos, roppanós és puha hamburger. Az amerikai gasztrokultúra egyik kulcsfontosságú elemének története azonban kérdéses. Egyes források szerint már az ókori Rómában volt hamburgerhez hasonló étel: az Isicia Omentata nevű étel – ami ízesített húspogácsa – receptje az európai konyhaművészet történetének legkorábbi forrásában, a De re coquinaria című kötetben is olvasható.
A kertiparti-szezont hivatalosan a majális nyitja: május elsején kerülnek elő a fészerből a grillsütők, kerti bútorok, a fiókból a grilleszközök, a fagyasztóból a kimondottan erre az alkalomra félretett húsok, a hűtőből a friss miccsek és saláták, a pincéből, kamrából pedig a gyengébb és erősebb italok is. Aztán ahogy az idő melegedik, a nappalok kinyúlnak, a kerti mulatságok is megszaporodnak és meghosszabbodnak, egész napos, hétvégés programmá növik ki magukat. A Székely Konyha és Kert júniusi számában mi is egy remek kerti partira invitáljuk olvasóinkat, kiváló ételeket, koktélokat vonultatva fel.
Áll a fóliasátor, 50 négyzetméter kontrollált, de legalábbis részben kontrollált színtiszta bioüzem, aminek folytatásában szabadtéri veteményes is lesz. De arról majd később. Kertésznaplóm első részében még csak arról tudtam beszámolni, hogy a szerkezet állt, de most már arról is, hogy kiállta a mintegy harmincnapos időszak próbáját.
A babérlevél a savanyú tojásleves és a krumplifőzelék elmaradhatatlan fűszere, mondják a gasztronómusok, és babérlevél kell a káposzta savanyításához, a különféle ecetes vagy tejsavas erjesztéssel készült savanyúságokhoz is, és illik mindenféle húsételhez, leginkább a vadételekhez, valamint a savanykás pácokhoz és mártásokhoz is.
Ne pazaroljunk, a helyi értékeinket se – talán így lehetne legrövidebben összegezni a Taste of Transylvania Food Festival törekvéseit, és az erdélyi értékek felismerésére és hasznosítására ösztönöz a napokban megnyitott Taste of Transylvania Gasztroakadémia is. Nevével ellentétben, nemcsak szakácsokat és szakácssegédeket képeznek hamarosan Székelyudvarhelyen, hanem pincéreket és szobalányokat is – hiszen a turizmus, a vendéglátás és azon belül is a gasztronómia lehet a kitörési lehetőség a székelyföldi gazdaság számára, és hatalmas az igény a szakképzett munkaerőre az iparágban.
Pünkösdöt, avagy a Szentlélek eljövetelét húsvét után az ötvenedik (görög nevének, pentékoszté jelentése 50, a magyar pünkösd szó ebből származik) napon ünnepli a keresztyén egyház. Jézus ezen a napon küldte el – szélzúgás és tűz kíséretében – szent lelkét a tanítványainak, úgymond ily módon keresztelte meg őket, és kötött szövetséget velük. Míg karácsony Jézus születésének napja, pünkösd az egyházé, illő módon ünnepeljünk hát e napon! Mint minden jelentős egyházi ünnepünknél, a pünkösdi tradíciókban is a keresztyén hagyományok keverednek a pogányokkal, összeolvadásuk által születhettek meg mai szokásaink. Leghíreseb (hírhedtebb) mind közül a pünkösdi királyság, mely köztudottan nem tart soká, a mulandóságára utalva alakult ki a „rövid, mint a pünkösdi királyság” szólásunk is.
Alegújabb adatok szerint a második leggyakrabban fogyasztott alapanyag országunkban a hús. A havonta átlagosan elfogyasztott hús és húskészítmény mennyisége 5,37 kg körül van, ami folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A romániai húsfogyasztást túlnyomórészt a sertéshús és az abból készült húsipari termékek fedik le, szárnyas- és egyéb fehér húsokból jóval kevesebbet fogyaszt el egy átlagos lakos.
Ahogy kizöldül a természet, kirügyeznek a fák, és türelmetlenül elkezdik keresni párjukat a madarak, azonnal kedvünk támad a kerti sütögetéshez. Ezt kihasználva szervezte meg a sepsiszentgyörgyi B The Hotel az idei szezon „nagy nyitó grillpartiját”, a StreEats fesztivált. A különleges gasztrokertté átalakult udvarban sátorról sátorra sétálva kóstolhattunk fejedelmi ételeket hazai és magyarországi séfektől, amiket prémiumpincészetek boraival, manufaktúrás lepárlókkal és kézműves sörökkel öblíthettünk le.
Ahogy a hó felolvad és a mínusz fokokat felváltja a tavasz életre hívó melege, az étkezésünkben is felváltják a disznóságokat, téli, pincében őrzött zöldségeket, eltett gyümölcsöket a roppanós zöldek, zsenge gyümölcsök és könnyebb húsfajták. Szakácsunk, Szőcs Előd a Székely Konyha és Kert májusi számában a csirkehúst ötvözi frissebbnél frissebb zöldekkel, medvehagymával, spenóttal, salátákkal, petrezselyemzölddel, zöldhagymával, asztalunkra varázsolva a tavasz ízeit, színeit.
Főképp női magazinok, blogok, fórumok által gyakorta boncolgatott téma fiatalságunk megőrzése. Ezt kihasználva a szépségipar óriási kínálatot tár elénk. Rengeteg krém, ápolószer, szérum, étrend-kiegészítő áll rendelkezésükre, a média pedig minden percben igyekszik elhitetni velünk, hogy minél többféle termékünk van otthon, annál tovább maradunk fiatalok, egészségesek és energikusak. De vajon szükségünk van a rengeteg külsőleg alkalmazott szerre? Milyen természetes megoldásokat kínálnak az élelmiszerek és az életmódbeli szokásaink fiatalságunk megőrzése érdekében? Egyáltalán késleltethető az öregedés folyamata? Tehetünk azért, hogy megőrizzük agyi frissességünket, és lassítsuk bőrünk, hajunk öregedését? Ezekre a kérdésekre keressük e havi cikkünkben a válaszokat.
