Egyre nagyobb értéknek számít az, ha saját magunk képesek vagyunk megteremteni a szükséges élelmiszerünk egy részét. Mindamellett, hogy egészséges táplálékforráshoz jutunk, pénztárcabarát megoldás, és igazán feltöltő tevékenység. A természetközeliség és az önfenntartásra való törekvés természetkímélő módon volt az, ami Verestoi Enikőt falura hozta, aki a termesztett növények mellett fűben-fában megtalálja a hasznosítható kincseket.
Erdős Sándorként vagy Alexandru Păduranként mutatkozik be. Szászrégenben született, és otthon, nagymamájától és édesanyjától tanulta meg, mik az igazi ízek. Félig román, félig magyar, és azt mondja magáról, hogy nem szakács, de jól tud főzni erdélyi hagyományos ételeket. Számos éttermet nyitott, megfordult Vama Vechén, Bukarestben, Kolozsváron, és most Borszéken nyitott gasztropanziót. A bográcsos, kiadós ételeit, hangulatos éttermeit tömegek ismerték, a Papa la Șoni nem csupán étterem, hanem márka, sőt, némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy konyhafilozófia. Jelenleg Borszéken működtet gasztropanziót, és célja, hogy a vendégeinek adjon valamit az erdélyi kulináriából.
Abban mindenki egyetérthet, hogy a krémleveseket könnyű elkészíteni és nehéz elrontani. Talán ezért is egyre népszerűbbek, és azért is, mert a hozzávalóktól függően sokféleképpen variálhatók. A Székely Konyha és Kert műsorának vendége Kozocsa István szakács volt, aki három krémlevesreceptet mutatott be. Kozocsa István ‒ becenevén Kozi ‒ operaénekesnek tanult, de szakács lett belőle. A Brassó megyei Alsórákosról származó szakács jelenleg Kolozsváron dolgozik a Cookera étterem konyhájában, és elmondása szerint annak ellenére, hogy nagyon szerette a zenét, a gasztronómia világában érzi magát igazán otthon. Amellett, hogy a Cookera szakácsa, gasztronómiai valóságshow-ban is szerepel, például a Chefi fără limite című műsorban.
Kászonaltízen látogattuk meg András László séfet, aki a bálványosi GastroLab étterem konyháján dolgozik. Séfként úgy gondolja, hogy a vendégekkel leginkább az ételen keresztül tud kommunikálni, és ahogyan beszélt a szakácsok munkájáról, eddigi konyhai tapasztalatairól, egyértelművé vált, hogy bármilyen nehéz és emberpróbáló szakma legyen a szakácsoké, László minden percét szereti.
A jó sajthoz idő kell, és türelem. Az építészeti munka mellett jól megfér az érlelt sajtok készítése is, főleg, ha az utóbb említett munkába besegít a család is.
Bányász József 47 éves korában döntött úgy, hogy felhagy addigi foglalkozásával ‒ a gyergyószentmiklósi Agrocaritas vezetőjeként dolgozott ‒, és olyan élménygazdaságot hoz létre, amelyben a munkát közösen végzi az állatokkal. Azt is mondhatnánk, hogy a gyergyóújfalvi gazda értelmiségi paraszt, aki teheneire munkatársként tekint, és aki szerint a tejből készült sajt nem végtermék, hanem életfilozófia. Bányász Jóska a hagyományokat nem konzerválja, hanem a jelenhez alakítja. A gyergyóújfalvi Tejbányán jártunk, ahol nemcsak a kérődző munkatársakkal ismerkedtünk meg, hanem sajtínyencségeket is kóstoltunk.
A csíkszeredai Szabó Csilla, aki két székelyföldi nagyáruház ügyvezető igazgatója, mérnöki pontossággal dolgozik, ha csokibonbonokról van szó.
A Székely Konyha és Kert stábjának Fazakas Szilárd, a Krausz Csokoládé tulajdonosa beszélt arról, hogyan lehet erdélyi, sőt, egyenesen székely csokoládét készíteni, és arról is, honnan ered a cukrászat iránti elkötelezetsége. Szilárd elmondása szerint a Krausz az ő dédnagymamájának a vezetékneve volt.
Néhány hónapja nyílt Csíkszeredában a 112 Coffeehouse, ahol nemcsak fantasztikus kávékat, de párját ritkító koktélokat is ihatunk!
A mézeskalács ház készítése azoknak való, akiknek erényük a precizitás, illetve a türelem, és nem idegtépő számukra a gondolat, hogy a jó végeredményért figyelni kell a milliméterekre, másodpercekre, enyhe dőlésszögekre és méretarányokra. Akinek már az is frusztráló, hogy mindezt olvassa, annak semmiképp sem ajánlatos a mézeskalácsház-készítés.
Székelyudvarhelyen áll egy pici cukrászlabor, ahol Boros Viktória készíti el a finom és elegáns süteményeit. A fiatal cukrász tehetsége egész Székelyföldön páratlannak bizonyul – számára a sütés nem csak hobbi, sok év munkája tette lehetővé azt, hogy az álma valóra váljon, és a vendégek egymásnak adják a kilincset a saját, Blansh elnevezésű cukrászműhelyében. A kezdetekről, a motivációról, a jövőbeli tervekről beszélgettünk a cukrásszal, aki elárulta többek között azt is, hogy miért éppen a francia süteménykészítés mellett kötelezte el magát.
A szentábrahámi gyógynövényeskert igazi csodakert. A közel háromszáz éves kúria egyhektáros részében Csíki Emese gyógy- és fűszernövényeket termeszt, amelyeket teafűként, fűszerkeverékként használ fel és értékesít. A Székely Konyha és Kert stábja nemrég ellátogatott a csodakertbe, és egy zsályatea mellett Emesével a kert gondozásáról, munkájáról beszélgettünk, és ha már ott voltunk, akkor készítettünk friss, fűszeres salátát és sajtos, kolbászos hidegtálat is.
