A mézeskalács ház készítése azoknak való, akiknek erényük a precizitás, illetve a türelem, és nem idegtépő számukra a gondolat, hogy a jó végeredményért figyelni kell a milliméterekre, másodpercekre, enyhe dőlésszögekre és méretarányokra. Akinek már az is frusztráló, hogy mindezt olvassa, annak semmiképp sem ajánlatos a mézeskalácsház-készítés.

Szép legyen, vagy finom?

Molnár Beáta Henriett hobbicukrász, specialitása a mézeskalács-készítés. Köztudottan sok mézeskalács-recept létezik, hiszen vannak, akik már rögtön puhára sütik, és vannak, akik inkább ropogósra készítik. Beáta szerint előbb azt kell eldönteni, hogy desszertként szeretnénk „hasznosítani” ezt a süteményt, vagy inkább dekorációként. Úgy is mondhatnánk, hogy azt kell eldönteni, mézeskalácsunk finomabb legyen, mint amilyen szép, vagy szebb legyen annál, mint amilyen finom. Beáta úgy véli, hogy csak fantáziánk szab határt annak, hogy milyen formában használjuk fel a tésztát, és hozzátette, annak is a fantáziánk szab határt, hogy mit használunk fel a formázásra, ugyanis a megszokott formákon kívül jól jöhet – akármilyen szokatlanul is hangzik – néhány legó és vonalzó is.

Beáta elmondása szerint az összegyúrt tésztát pihentetni kell, 24 óráig a hűtőben kell hagyni, ezután már nyújtható és formázható. Az alapanyagok változhatnak, de a fahéj, kardamom, szegfűszeg és jó minőségű – lehetőleg helyi – méz és liszt elengedhetetlen. Ha pogácsa lesz a tésztából, akkor vastagabbra kell nyújtani, ha pedig szobrászkodni szeretnénk, akkor fél centi vastag tésztára lesz szükség. Ezután már csak ki kell vágni a kívánt formákat, sütőpapírra helyezni és megsütni. Kezdő konyhatündéreknek jó hír, hogy a mézeskalács tésztáját nagyon nehéz elrontani, viszont a sütésnél nagyon kell figyelni, hogy ne süljön meg túlságosan. Beáta szerint 180 fokon 12–14 perc alatt kész is van.

A díszítés  

A díszítésre használt krémhez szükség van tojásfehérjére, porcukorra és pár csepp citromra. Beáta szerint minél apróbbra darált a porcukor, annál jobb, de nem árt biztosra menni és még egyszer ledarálni, majd sűrű szövésű szitán átszitálni. Tapasztalatai szerint a legvékonyabb csíkokat kilyukasztott műanyag zacskóval lehet húzni, és – lássuk be – ez a legegyszerűbb eszköz. Mint Beáta mondta, a krém keménységén a porcukor adagolásával lehet változtatni, és az, aki úgy döntött, hogy mézeskalács háza szebb legyen, mint amilyen finom, az jó, ha tudja, hogy a vékony és pici vonalakhoz kemény krémre van szükség, a nagy és hosszú, egyenes vonalakhoz pedig lágyra és folyékonyra.

Ha mézeskalács házat készítünk, ragasztóként – vagy malterként – Beáta karamellizált cukor használatát ájánlja, mivel hamarabb megköt, mint a krém, és könnyebb vele dolgozni. Miután összeragadtak a ház falai, még el lehet végezni az utolsó simításokat, és ha megfelelő méretű ajtó került a házra, akkor mécsesként is használható a házikó. Ez a karácsonyi dekoráció így lesz szép is, és finom is. 

Péter Ágnes