A Székely Konyha és Kert stábjának Fazakas Szilárd, a Krausz Csokoládé tulajdonosa beszélt arról, hogyan lehet erdélyi, sőt, egyenesen székely csokoládét készíteni, és arról is, honnan ered a cukrászat iránti elkötelezetsége. Szilárd elmondása szerint a Krausz az ő dédnagymamájának a vezetékneve volt.

Kakaómasszából, kakaóvajból, kakaóporból és cukrokból készül, legalább 35 százaléka kakaó-szárazanyag, de lehet benne tejpor is. Nyomokban tartalmazhat mogyorót és több ezer éves erőszak történetét. Ősi birodalmak fellendülése és bukása fűződik hozzá, háborúk és forradalmak kapcsolhatók össze vele, katonák és ‒ ebben a kontextusban különösnek hangzik, de ‒ a gyerekek közkedvelt édessége. A csokoládéról van szó, amelyet Tom Nealon szerint italként már a Krisztus előtti időkben fogyasztottak, a maják pedig már az őrölt kakaóbabból készült italt ízesítve is fogyasztották, továbbá a kakaóbabot értékes fizetőeszközként használták. Az előbb említett szerző a Forradalmak az ebédlőasztalon című könyvében ír arról, hogy mivel a kakaóbab köztudottan serkentőszereket, többek között koffeint és teobromint tartalmaz, az abból készült ital tehát frissítő és tápláló, nem csoda, hogy hamar megkedvelték az italt, amely ugyan nem sokban hasonlít a mai forró csokoládéra, mégis tekinthetünk rá annak elődjeként. A 16. században a spanyol gyarmatosítók magukkal vitték a csokoládét Spanyolországba, ahonnan aztán egész Európában elterjedt, és a 17. században már forrón, édesítve, borssal, szegfűszeggel és ánizzsal fogyasztották, de főzésnél is hasznosították. A csokoládészeletet 1847-ben találták fel, és különböző élelmiszeripari fejlesztéseknek köszönhetően az a csokoládé, amit ma ismerünk, igencsak különbözik egykori elődjétől. Nagyjából így lehet összefoglalni röviden és tömören a kakaóbab és a csokoládé történetét, amely az ősi mexikói civilizációktól indult, és végül az egész világot behálózta. 

Tehát ha belegondolunk, végül is a gyarmatosításnak, háborúknak és forradalmaknak köszönhető a kakaóbab elterjedése, így a csokoládékészítésé is. Nem csoda hát, hogy ma már Székelyföldön, Csíkszentimrén is készül prémiumcsokoládé ‒ és már nem a kakaóbabból készült italról van szó, hanem a 19. század találmányáról, a csokoládészeletről. A Székely Konyha és Kert stábjának Fazakas Szilárd, a Krausz Csokoládé tulajdonosa beszélt arról, hogyan lehet erdélyi, sőt, egyenesen székely csokoládét készíteni, és arról is, honnan ered a cukrászat iránti elkötelezetsége. Szilárd elmondása szerint a Krausz az ő dédnagymamájának a vezetékneve volt: 

‒ Dédnagymamám fogarasi szász volt, és amikor ő meghalt, eltűnt a Krausz név is. Állítólag volt egy kakaósreceptje, ami egy finom kakaós sütemény volt, de nem vagyok ebben teljesen biztos. Mindenesetre a Krausz név innen ered, és a családban mások is foglalkoztak már cukrászattal – mondta.

A csíkszentimrei műhelyben tejes, gyümölcsös, kávés és étcsokoládé is készül. Szilárd arra törekszik, hogy minél helyibb legyen a csoki, így jött az ötlet, hogy tegyenek tepertőt is a csokoládémasszába. Emellett van kápia paprikás Krausz csoki is ‒ nincs mit ezen csodálkozni, hiszen már a maják is ízesítették a kakaóbabot csilipaprikával. Fazakas Szilárd szerint van igény a jó minőségű csokoládéra, és egyre többen figyelnek arra is, hogy helyi termelőtől származzon a prémiumédesség.