Habár szakmája öntő-formázó, volt már asztalos és ügynök is, sőt külföldön is szerencsét próbált, de immár négy éve fürjeket tenyészt Csíkszentimrén Gergely Zsolt. Nagyrészt családi vállalkozásként működnek, hiszen a felesége is besegít a tojások begyűjtésébe, a házilaska készítésébe. Több fajtát is tartanak: a japán fürj jó tojó, a fehéreket a húsukért érdemes tartani, a búzaszínű pedig tojás és hús szempontjából is kifizetődő.
Már a második generáció foglalkozik mézkészítéssel a csíkpálfalvi portán: Lajos Ferenc kezdte, majd a fia, szintén Ferenc és a menye, Csilla is ezzel kezdett foglalkozni.
Bálint Attiláék tíz évvel ezelőtt kezdtek sajtokat készíteni: évek óta megvolt a gazdaságuk, de akkor vágtak bele a tejfeldolgozásba, amikor Attila elvégezte a sajtkészítő tanfolyamot, amit Hargita Megye Tanácsa szervezett. Akkor találkozott egy igen tapasztalt svájci sajtmesterrel is, akitől rengeteget tanult – többek között azt is, hogy kóstoltatáskor illik levágni a sajt héját.
Péter Katikával először a Hagyományos és helyi termékek vásárában találkoztunk, Hargita Megye Tanácsa épületének árkádjai alatt. Alig volt más zöldséges rajta kívül, ő is csak újhagymát és retket hozott aznap – mire odaértünk, el is adta a nagy részét. „Elvitték, mint a cukrot!” – mosolyogta. Kedves, közvetlen, kacagós hölgy, első ránézésre az ember nem gondolná, hogy hazaérve beleugrik a gumicsizmájába és estig a kertben tesz-vesz: ültet, gyomlál, kapál, gondozza a palántokat.
Habár a parenyica sajt eredetileg Szlovákiából származik, vidékünkön többen is készítik: a szépvízi szövetkezet termékei között is megtalálható, de Gyimesbükkben is „meghonosodott” Sárig Attiláék révén.
A Szépvízi sajtokat gyártó Csengő Tejszövetkezetet három település, Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós és Csíkborzsova gazdái alapították, és 2015 óta találhatók meg a boltok polcain a Szépvízi érlelt vagy éppen friss sajtok.
Miért és hogyan kezdtek bivalysajtot készíteni? Mert szembejött velük – kezdi amesélést Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkész. Sajtjaik íze, híre évekkel megelőzött bennünket: a Székely termék védjegyes sajtjai rendkívül keresettek a hagyományos termékvásárokon. Sorozatunk következő állomása Székelydálya és a bivalytejből készült lágy sajtok.
Bármikor! De főleg a szerelmesek napján! Mert úgy tartják: a kakaó, a csokoládé már önmagában afrodiziákum! Felébreszti a vágyat, lángra lobbantja a szerelmet...
Az elmúlt tíz évben reneszánszát éli Hargita megyében a sajtkészítés: egyre többen elevenítik fel az évszázados hagyományt, és a friss házitejet nem a csarnokba viszik, hanem vaj, sajt, túró vagy éppen tehéntúró formájában helyi és hagyományos termékek vásárában értékesítik. Karácsony előtt az egyik legfinomabb dézsás túró készítőjét, a csíkszentgyörgyi Borók Istvánné Gál Máriát – nekünk csak Marika néni – kértük meg, hogy mondja el nekünk a titkát!
Székelyföldön úgy tartják, hogy nincs olyan rossz pálinka, amit a székely ember meg ne inna. Viszont aki komolyan veszi a szakmát, állítja, hogy óriási különbségek vannak pálinka és pálinka között. Kovács Elek pálinkafőző mesternél jártunk Etéden.
Nyikómalomfalva felső bejáratánál közel ötszáz gyümölcsfát telepített két évtizeddel ezelőtt Székely Csaba agrármérnök. Mára szép kis gyümölcsössé nőtte ki magát a kert, amely nemcsak a családot, hanem a tudatos vásárlókat is zamatos gyümölccsel várja.
Szőcs Zsófia és családja két éve termeszt vegyszermentes idényzöldségeket Csíkvacsárcsiban. Idén összesen 800 tő paradicsomot ültettek, két fóliaházban fele-fele arányban paprika és padlizsán terem, egyben pedig paszullyal, karalábéval, koktélparadicsommal kísérleteznek. A permetmentes kertészkedés viszont sokkal több munkát és energiát kíván. A talajt fóliával takarják le, hogy a gyomnövények útját elzárják, rendszeresen öntöznek és trágyáznak. Így érik el, hogy a zöldségek úgyis fejlődjenek, hogy közben nem tartalmaznak növekedést és érést elősegítő szereket: csupán napfény, víz és termőföld veszi körül őket. Ettől lesznek ízesek, zamatosak!
