Foglalkozását tekintve programozó, de a kertészkedés… az valami teljesen más. Szász Győző egy évvel ezelőtt értékesítette első doboz termékét. Nincs jobb szó a magyarban arra, amit ő termel, mint a mikrozöld.
Az utóbbi években óriási népszerűségnek örvend az utcai étkezés, étkeztetés, ez a trend pedig Székelyföldre is begyűrűzött. Az egyik legízletesebb Hargita megyei hamburgert éppen Csíkszeredában, a Crunch tulajdonosai készítik: eleinte csak házhoz szállítást vállaltak, két éve azonban már egy klasszikus űrhajóra hasonlító büfékocsiból szolgálják ki a street food szerelmeseit.
A palacsintasütés iránti szenvedély kialakulása Budapesten kezdődött, ahol munkája részeként napi szinten több ezer palacsintát kellett megsütnie – meséli Kovács Júlia, a Julcsi palacsinta megálmodója. „Akkor nem volt egy nagy élmény, és nem is gondoltam, hogy ez lesz majd az én utam, de a barátok, a család biztatására belevágtam! Egy játékos finomság, amit millió módon lehet variálni!
Habár szakmája öntő-formázó, volt már asztalos és ügynök is, sőt külföldön is szerencsét próbált, de immár négy éve fürjeket tenyészt Csíkszentimrén Gergely Zsolt. Nagyrészt családi vállalkozásként működnek, hiszen a felesége is besegít a tojások begyűjtésébe, a házilaska készítésébe. Több fajtát is tartanak: a japán fürj jó tojó, a fehéreket a húsukért érdemes tartani, a búzaszínű pedig tojás és hús szempontjából is kifizetődő.
Már a második generáció foglalkozik mézkészítéssel a csíkpálfalvi portán: Lajos Ferenc kezdte, majd a fia, szintén Ferenc és a menye, Csilla is ezzel kezdett foglalkozni.
Bálint Attiláék tíz évvel ezelőtt kezdtek sajtokat készíteni: évek óta megvolt a gazdaságuk, de akkor vágtak bele a tejfeldolgozásba, amikor Attila elvégezte a sajtkészítő tanfolyamot, amit Hargita Megye Tanácsa szervezett. Akkor találkozott egy igen tapasztalt svájci sajtmesterrel is, akitől rengeteget tanult – többek között azt is, hogy kóstoltatáskor illik levágni a sajt héját.
Péter Katikával először a Hagyományos és helyi termékek vásárában találkoztunk, Hargita Megye Tanácsa épületének árkádjai alatt. Alig volt más zöldséges rajta kívül, ő is csak újhagymát és retket hozott aznap – mire odaértünk, el is adta a nagy részét. „Elvitték, mint a cukrot!” – mosolyogta. Kedves, közvetlen, kacagós hölgy, első ránézésre az ember nem gondolná, hogy hazaérve beleugrik a gumicsizmájába és estig a kertben tesz-vesz: ültet, gyomlál, kapál, gondozza a palántokat.
Habár a parenyica sajt eredetileg Szlovákiából származik, vidékünkön többen is készítik: a szépvízi szövetkezet termékei között is megtalálható, de Gyimesbükkben is „meghonosodott” Sárig Attiláék révén.
A Szépvízi sajtokat gyártó Csengő Tejszövetkezetet három település, Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós és Csíkborzsova gazdái alapították, és 2015 óta találhatók meg a boltok polcain a Szépvízi érlelt vagy éppen friss sajtok.
Miért és hogyan kezdtek bivalysajtot készíteni? Mert szembejött velük – kezdi amesélést Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkész. Sajtjaik íze, híre évekkel megelőzött bennünket: a Székely termék védjegyes sajtjai rendkívül keresettek a hagyományos termékvásárokon. Sorozatunk következő állomása Székelydálya és a bivalytejből készült lágy sajtok.
Bármikor! De főleg a szerelmesek napján! Mert úgy tartják: a kakaó, a csokoládé már önmagában afrodiziákum! Felébreszti a vágyat, lángra lobbantja a szerelmet...
Az elmúlt tíz évben reneszánszát éli Hargita megyében a sajtkészítés: egyre többen elevenítik fel az évszázados hagyományt, és a friss házitejet nem a csarnokba viszik, hanem vaj, sajt, túró vagy éppen tehéntúró formájában helyi és hagyományos termékek vásárában értékesítik. Karácsony előtt az egyik legfinomabb dézsás túró készítőjét, a csíkszentgyörgyi Borók Istvánné Gál Máriát – nekünk csak Marika néni – kértük meg, hogy mondja el nekünk a titkát!
