A szentábrahámi gyógynövényeskert igazi csodakert. A közel háromszáz éves kúria egyhektáros részében Csíki Emese gyógy- és fűszernövényeket termeszt, amelyeket teafűként, fűszerkeverékként használ fel és értékesít. A Székely Konyha és Kert stábja nemrég ellátogatott a csodakertbe, és egy zsályatea mellett Emesével a kert gondozásáról, munkájáról beszélgettünk, és ha már ott voltunk, akkor készítettünk friss, fűszeres salátát és sajtos, kolbászos hidegtálat is.

A képernyő mögül a kertbe

Csíki Emese tizenöt évvel ezelőtt indította gyógynövényes vállalkozását. 2006-ban jött az ötlet, hogy olyan kertet kéne létrehozni a kúria udvarán, amelyben megterem többféle gyógynövény és fűszernövény is. Azelőtt teljesen más életet élt, irodai munkásként dolgozott, napjait számítógép előtt töltötte, de amikor vidékre költöztek, nagy lelkesedéssel vágott bele az új munkába, mert lenyűgöző volt számára, hogy milyen szorgalmasak a szentábrahámi emberek, és mennyi mindent meg tudnak termeszteni a kertjükben.

– Tisztelem az itteniek növénytermesztő tudását. Amikor ideköltöztünk, rájöttem, hogy nem is könnyű gazdálkodni – tette hozzá.

Mint mondta, a kúria körül levő egyhektáros terület alkalmasnak bizonyult arra, hogy biogazdaságot indítsanak el a ház körül, így el is ültették az első fűszernövényt az udvaron, amely nem más, mint a sáfrány volt, a világ legdrágább fűszernövénye.

– Akkor arra gondoltunk, hogy Erdélyben talán mi leszünk az első sáfránytermesztők, de a sáfrány nem így gondolta. Eldöntöttük hát, hogy inkább olyan gyógy- és fűszernövényeket fogunk termeszteni, amelyek szeretik ezt a klímát, és könnyen lehet őket termeszteni – mondta.

Emese szerint a legnehezebb a bio fűszermagok beszerzése volt, de mivel pontosan tudták, hogy mit akarnak elérni, ezért sikerült létrehozni a csodakertet. Mindemellett azt is be akarták bizonyítani, hogy egy család fenntartásához nem szükséges több száz hektárnyi terület, hanem egy hektár is bőven elegendő, ha jól használják azt. Ehhez pedig elengedhetetlen a tudás, valamint a szorgalmas munka. A gyógynövénytermesztés hosszú folyamat, de a kertben az ültetéstől az értékesítésig mindent Emese és családja végeznek el: a növények ápolása, szüretelése, szárítása, tisztítása, feldolgozása, csomagolása és értékesítése is az ő feladatuk.

– Azt szeretem a legjobban, hogy a legtöbb gyomnövényünk gyógynövény is egyben. Ugyanakkor nem ipari módon termesztünk, együtt kell mozognunk a természettel – fűzte hozzá Emese.

Kezdetben vala a teafű

Előbb csak gyógynövényeket ter­mesztettek, később viszont fűszernövényeket is ültettek, mostanra pedig már fűszerkeverék is készül a csodakertben. A Furfang fűszerkeveréket például már ipari gyártásban kolbász ízesítéséhez használják.

– Megtanultuk, hogy nem feltétlenül kell mindent magunk elvégezzünk, mert több, hozzánk hasonló vállalkozás van a környéken, és ha ketten összefognak, akkor sokkal értékesebb terméket tudnak előállítani, mint egyedül – vélekedett.

Együttműködnek a Petryvel, a Harmopannal és több sajtkészítővel is, akik különböző fűszerekkel ízesítik sajtjaikat. Emese elmondása szerint a Furfang fűszerkeverék az egyik legkeresettebb termékük:

– A furfang benne az, hogy gyógynövények vannak a fűszerben, nem választottuk külön őket egymástól – magyarázta.

A körömvirág például gyógyító hatással van a gyomorgyulladásra, gyomorfekélyre, és ha ételszínezőként bekerül a fűszerbe, akkor így is ki tudja fejteni ezt a jótékony hatást. Ugyanígy a metélőhagyma, medvehagyma, a mentafajták, az izsóp is belekerülnek a fűszerekbe. A gyógynövényes sót is okkal nevezték el így, hiszen nemcsak fűszereket adtak a sóhoz, hanem jótékony hatású, illatos növényeket is. Ám az izsóp – az elfeledett gyógynövény, amelyet fűszerként is használtak – Emese szerint nagyon erős aromájú, ízes, és a vadhúsok fűszerezéséhez használták leginkább. Ugyanakkor teafűként asztma ellen is kiváló, és már régóta ismerik jótékony hatását. Emese tudomása szerint táltosaink szárított izsópot dobtak a parázsra, és a felszálló füsttől kerültek révületbe. Hangsúlyozta, hogy nincs hallucinogén hatása, de ha rituálészerűen – elcsendesedve, ráhangolódva – fogyasztja valaki az izsópteát, akkor megtapasztalhatja nyugtató hatását.

A bőség asztala

A kúria udvarán megterített bőség asztalán végül kétféle saláta készült – mindkettőhöz mangoldsalátát ajánlott Emese, de volt pesto, gourmet-kolbász, kétféle vajkrém, görögszénás joghurt. Emese hozzátette: nemcsak az íze miatt teszünk olajat a salátákhoz, hanem azért is, mert sok olyan vitamin van a zöldségekben, amelyek nem vízben oldódnak, hanem olajban. Desszertként pedig mézzel kevert havasi meggy és damaszkuszi rózsából készült rózsalekvár került az asztalra, amelyet Emese almapektinnel zselésített.

– Fantasztikus alapanyagok vannak itt, és amióta ide költöztem, nekem nagyon fontos, hogy azt a sok jót, amit ettől a falutól kaptam, viszonozni tudjam. Ezért is szent­ábrahámi a márkanév, és ha vendég érkezik a kúriához, akkor helyi alapanyagokkal vendégelem meg – magyarázta.

Péter Ágnes