Napjainkban egyre nagyobb teret nyer az egészséges táplálkozás: egyre többen törekednek arra, hogy egészséges alapanyagokból, egészséges technológiákkal elkészített ételeket fogyasszanak. A tudatos táplálkozás terjedése pedig számos új étrend, diéta megjelenéséhez is vezetett, amelyek különböző alapanyagok fogyasztását javallják, míg más alapanyagok, makrotápanyagok fogyasztását tiltják vagy mennyiségüket csökkentik. Egy ilyen újszerű étkezési stílusba vezetett be minket Miklós Mónika, aki hét éve állt át a teljes értékű növényi étrendre.
A magyar gasztronómia vérbeli fenegyereke, szókimondó, éleslátású és szórakoztató. Bíró Lajos ötször kapta meg az Év legjobb étterme díjat, a magyar gasztronómia egyik legfontosabb alakjaként tartják számon, és aki a Bock Bisztró és a Vendéglő a KisBíróhoz éttermeivel Magyarország legjobb vendéglátóhelyei sorát erősítette. Egy ideje szaktanácsadással is foglalkozik. A székelyudvarhelyi Gasztroakadémián beszélgettünk vele, ahol kétnapos képzést tartott azoknak a szakmában dolgozóknak, akik fejlődni szeretnének.
Székelyudvarhelyen, a Taste of Transylvania Gasztroakadémián tartott cukrászképzést Sámson Zsófia cukrászmester, a budapesti Mon Petit Dessert Boutique tulajdonosa, aki Rácz Jenő séf Michelin-csillagos éttermének, a Rumournak az előszobájában nyitotta meg francia stílusú desszertbutikját. Az ínyenc cukrászmestert többek között arról kérdeztük, hogy miért a francia vonalat választotta, és mitől válnak különlegessé desszertjei. Zsófi tippeket adott házi cukrászoknak és azoknak is, akik profik akarnak lenni.
Tradíció és innováció találkozik a Konyhafőnök nyertese, a székelykeresztúri Kurta Zsuzsa szülőházában. Nyolcvanéves, büszke édesanyja otthonában az üveges vitrinben családi képek és a műsor alatt a tévé képernyőjéről lefotózott, majd előhívatott csúcsgasztronómiát idéző ételek felvételei sorakoznak egymást felváltva. Horgolt csipketerítőn szuvidkádban pihennek a bepácolt sertésszűzdarabok. A hagyományos konyhai eszközök között pedig feltűnik egy csipesz, amely nélkül nem is lehetne olyan látványosan tálalni, mint amire Zsuzsa képes. Beszélgettünk, főztünk, ettünk, és mindvégig olyan otthonosan éreztük magunkat, hogy alig akartunk eljönni.
Nemhiába nevezték régen az ördög ünnepének a farsangot, hiszen a hajnalig tartó bálokon mindenki kitombolhatta magát a böjt előtt. A mértéktelen farsangi mulatozásnak nemcsak a jelmez és az álarc elengedhetetlen része, hanem a finomabbnál finomabb falatok is, melyek között a fánk – hagyományosan a szalagos fánk, amelyet Székelyföldön pánkónak nevezünk – kiemelt helyet kap.
Mindennapjaink része a kávé, de mindenki másképp készíti el és ízesíti. Mondhatnánk, mindegy, hogy hosszú vagy rövid, tejes vagy fekete, édes vagy keserű, de miután kávéztunk a csíkszeredai Rubiq Social Clubban, azóta tudjuk, hogy bizony nem mindegy. Főleg akkor nem, ha specialty kávéról beszélünk, amely eleve más, mint az olasz, feketére pörkölt társa. Kezdetnek elég, ha annyit mondunk, hogy a specialty kávé készítésekor minden fontos: a pörkölési technika, a gépek minősége és a barista tudása is.
Az egyetemi vizsgaidőszakokat mindig a nagyszüleimnél töltöttem, sokkal könnyebb volt a megmérettetésekre készülni nagymamám törődését élvezve. A törődésének pedig fontos része volt, hogy naponta hozott nekem néhány szem törött diót, a kert végi fa termését. Okosít, mondogatta, s nem tévedett, hisz egyrészt minden vizsgám sikerült, másrészt a dió tényleg támogatja az agyműködést, növeli a tanulási képességet, serkenti a memóriát, hozzájárul a feldolgozási sebesség javításához, a mentális rugalmasság erősítéséhez. Ez azonban csak egy a diófogyasztás számos jótékony hatása közül, ennek az isteni alapanyagnak rengeteg pozitív élettani hatása és rendkívül széles körű felhasználási módja van. Mindezekről mesélt nekünk Berze Albert, a Berze olajmanufaktúra megálmodója és egyszemélyes munkaközössége.
„Készüljön bár omlós, avagy egyszerű kelt tésztából, legyen a tölteléke dúsabb vagy soványabb, mindig büszkesége a ház úrnőjének, akkor is, ha nem ő maga készítette, hanem a cukrásztól hozatta” – írja Magyar Elek a bejgliről az Ínyencmester szakácskönyv című kiadványában, amely 1932-ben jelent meg.
„A cukrászat számomra nemcsak mesterség, hanem életforma. Minden desszertben egy kis varázslat rejlik, és én ezt az élményt akarom átadni az embereknek” – mondja Lengyel László Levente, az újonnan megnyílt csíkszeredai Málna cukrászda cukrásza. Mi is részesei lehettünk ennek a varázslatnak, amit most megosztunk olvasóinkkal.
Kulináris elképzelései megvalósításához arra is képes, hogy dedikált konyhai eszközöket gyártson le. Bár maga sem biztos benne, de feltételezi, hogy képzőművészeti pályája akkor kapott gellert, amikor budapesti kollégiumi évei alatt, a magányosan töltött hétvégeken szakácstanoncok tananyagait böngészte. A gyergyószentmiklósi Zsigmond András tudása és elhivatottsága nélkül valószínűleg sokkal szegényebb lenne Székelyföld kortárs gasztronómiai kultúrája.
Sepsiszentgyörgyre mentünk sajtos laskát enni, hogy kipróbálhassunk és bemutathassunk egy új vállalkozást olvasóinknak. A 2Melt food truck tésztakülönlegességei csak helyi alapanyagok felhasználásával készülnek: Váncsa laskát, Arkäse Raclette sajtot és erdei medvegombát használnak. Kasléder Józseffel, a 2Melt tulajdonosával beszélgettünk és főztünk, majd ellátogattunk a híres sajtkészítő üzembe is, ahol Rétyi Bea eladási igazgató vezetett körbe minket.
Első alkalommal tartottak rendkívül izgalmas és tartalmas gombanapot Piricskén, a Mountain Rest panziónál. A délelőtt folyamán szakember, Zsigmond Győző etnomikológus kalauzolta végig az amatőr gombászokat az erdőn, közösen gyűjtötték be a természet kincseit, ezeket a kincseket pedig Zoltán Sándor gombaszakértő elemezte ki. A gombászás, elemzés, tanulás után Szőcs Előd szakácsunk gombás ételeit szolgálták fel a fáradt érdeklődőseregnek.
