Étel a húsvéti bárányon túl címmel a birkahús fogyasztását népszerűsítő kampányt indított el Nyulas Imre szencsedi birtokos és fajállattenyésztő. A Székely Konyha és Kert séfje, Szőcs Előd riportereknek, gasztrobloggereknek, valamint udvarhelyi éttermek képviselőinek főzött a szencsedi birtokon.

A birkahús, a húsvéti bárány kivételével, méltatlanul mellőzött napjaink étrendjéből – vélik a rendezvény népszerűsítői, akiknek céljuk, hogy megváltoztassák a kialakult tévhitet: a bárány igenis könnyen elkészíthető, ízletes és nem utolsósorban egészséges étel, és ennek fogyasztására inspirálnák az embereket. Tervezik, hogy rendszeresen meghívnak a birtokra egy-egy ismert séfet, akinek a közreműködésével frissen vágott növendék bárányból hazai és nemzetközi receptek alapján készített fogást kínálnak.

Nyulas Imre többféle fajállat tenyésztésébe fogott tízhektáros birtokán a kárpáti borzderestől a fekete berkén át a kunfakó lóig. Olyan érdekes fajtákat gyűjtött össze, ami nem igazán a gazdasági haszonszerzésre, hanem inkább az őshonos, kiveszőfélben lévő fajták tenyésztésére, megmentésére fekteti a hangsúlyt.

– Néhány csíki és kászoni barátom indította el a fekete berke támogatását és tenyésztését, hogy megmaradjon a faj, én is csatlakoztam hozzájuk, segítek a népszerűsítésében – mondta Nyulas Imre.

A feketepofájú berke többnyire a Kászonokban lelhető fel, húsa ízletesebb, mint a szálas juhé, kevésbé faggyús, tehát nincs olyan intenzív juhíze, amiért sokan nem kedvelik. A tenyésztő szeretné, ha az éttermek szezonálisan föltennék az étlapjukra, és a báránynak minden részét feldolgoznák, előételt, levest, főételt is készítenének belőle.

Az egyetlen székelyföldi őshonos háziállatunk, a kovásznai sárgapofájú berke fekete változata méltó nagykövete lehet a birkahúsfogyasztás népszerűsítésének. A fenntartható gazdaságokból származó, kizárólag legelőn nevelt növendék berke bárány húsformában lehet, hogy elmarad, de különös ízvilága, élvezeti értéke vetekszik bármely híres nemzetközi fajtával. Régi feljegyzésekből kitűnik, hogy a fekete berke húsát a legtöbbre becsülték a török szultán konyhájában is!

– A szürke posztó készítéséhez szükség volt a fekete gyapjúra, ezért is tenyésztették. Mióta a gyapjúnak nincs gazdasági értéke, nem fektettek hangsúlyt a fekete juhok tenyésztésére, és mostanra vidékünkön csak 1-2 százalék fordul elő. Egyetlen génkülönbség van a sárgapofájú és a fekete közt, ha sosem tartanak meg tenyészállatként fekete színűt, előbb-utóbb kikopik az állományból – mondta el Nyulas Imre.

Magyaros és keleti ízek  bárányból

Szőcs Előd, a Székely Konyha és Kert séfje a helyi alapanyagok mellett tette le a voksát, és minden ilyen kezdeményezést támogat. Ez alkalommal bárányból háromfogásos ételt készített. Mivel nagy rajongója Yotam Ottolenghi közel-keleti szakácsnak, tőle kölcsönözte az előétel receptjét. Bevallotta: még soha nem készített fasírtot bárányból, noha a keleti konyhában nagyon gyakran fogyasztanak darált bárányhúsból pálcára felhúzott ételeket.

Második fogásként bárányhús felhasználásával palócleves került az asztalra, amelyet egykoron Gundel János készített Mikszáth Kálmán születésnapjára. A harmadik főfogás sült báránycomb volt, amelyet petrezselymes bulgursalátával, klasszikus tabuléval tálalt. A séf azt ajánlja, nyáron húsok mellé fogyasszunk hideg salátát. Mindhárom étel otthon is könnyedén elkészíthető.