Tavasszal a friss zöldségeké a főszerep. Ahogy rágcsáljuk, ropogtatjuk, szinte mintha már magát az egészséget és a megfiatalodás elixírjét tömnénk magunkba, de ne feledkezzünk meg a magokról se, amelyek szintén tavasszal kerülnek be a körforgásba.

Felaprítjuk a hagymát és a fokhagymát, majd egy lábosban megdinszteljük. Ezután felvágjuk a paprikát, pirítgatjuk, majd az egészet felöntjük paradicsomlével. Lényegében egy lecsóalapnak fogtunk neki. Jöhet bele a csicseriborsó is, ha száraz, akkor előző este mindenképp be kell áztatni, ha azonban konzerv, akkor a levével együtt zutty bele az alapunkba! Ha szárazt használtunk, akkor az áztatóléből merjünk rá. Ha jól rotyog, fűszerezzük meg, igazából elég sok irányba elvihető, mindenki a saját ízlése szerint, én sót, borsot, oregánót és – hogy izgalmasabb legyen – őrölt római köményt tettem bele. Ezután födjük le, és addig főzzük, míg el nem fő a leve. Ha úgy látjuk, kész, akkor következik egy kihagyhatatlan rész: húzzuk fel a lángot maximumra, és jó egy-két percig pörköljünk neki oda, nem baj, ha kicsit odakap, ezt is várjuk tőle. A lényeg, hogy ne pörkölés közben kavargassuk, hanem utána, és egy utolsó fűszerezésként a csicseriborsónak nagyon jól áll pár barna pötty nemcsak látványban, hanem ízben is. A friss tavaszi zöldségeket aprítsuk fel, keverjük össze, és az étel tálalásra kész.