Az első, hőkezelés által készült ételek a tűzön, parázson sült húsok, melyet az őskor emberei  a földgolyó bármely részén a szabadban készítettek és fogyasztottak. Csakis tűz és hús szükségeltetett hozzá. A fejlődés során már nyársra húzva forgott a hús a tűz fölött, majd képbe lépett a rácson sütés, mininyársakon, imígy születvén meg a saslik, szuvláki, șiș kebab, ékes anyanyelvünkön pedig a rablóhús. Aztán arról, hogy miként lett az egyéb népek által nyárson sültnek nevezett ételből magyarul rablóhús, teóriáim vannak, de történelmileg nem bizonyított, tehát mindenki gondoljon róla azt, amit akar. Mutatkozzék be inkább a japán nyárson sült, a jakitori, mely a szárnyashús grillezését jelenti. Kell hozzá grill, bambusznyárs, húsfalatka, mártás és japán tölgyből készült faszén. Mindezekből a konyhámban fellelhető volt a hús, szósz, nyárs és grillsütő, a kinti öt fokban alázuhogó esőben ugyanis hiába is gyújtottam volna alá a hargitai fenyőnek. Az pedig, hogy ételünk füstös íze a konyha enyhén füstös szagává alakult, egy igencsak élvezetes, nyelvünknek az újdonság varázsával szerzett örömének nem túl magas áraként éltük meg.

A tare (mártás): Az összetevőket közepes lángon főzzük kb. 10–15 percig, amíg kissé besűrűsödik, és szirupszerű lesz. Senkinek ne jusson eszébe a cukrot mézzel helyettesíteni, gyorsan megég, ami miatt roppant sebességgel beindul a füstriasztó!

Csirkehús helyett egy kacsáét használtam, éspedig a zsírosan bőrös mellét, ugyanis a bőr meg a háj határozottan fokozza a zamatosságot! A kockára vágott falatkákat nyársra húzva, közepes hő fölött, forgatva, mártással kenegetve grillezzük. És hogy ne unatkozzanak, néhány grillpaprikát is helyeztem közéjük. Míg eledelünk Japánban a vendéglők kínálatában sörkorcsolyaként szerepel, kerti partijaink állandó egzotikus szereplőjévé válhat.