A nyár mindig olyan gyorsan elröppen, mint az élet vidám pillanatai, vagy legalábbis úgy érezzük, mert egyébként, mint sok minden, ez is köztudottan relatív, tíz perc boldogság mindig rövidebbnek tűnik ugyanannyi ideig tartó fájdalomnál. Mikor megtanuljuk, hogy életünk minden pillanatára szükségünk van ahhoz, hogy mai énünkké váljunk, akkor már nem teher a fahordás, hanem annak a melegnek a forrása, mely a terített asztal körül ülő családot öleli körbe. Mi, székelyek, szeretünk enni, általában meg is adjuk a módját, ünnep sincs evés nélkül (még jó, hogy evés van ünnep nélkül), de még a legszűkebb hétköznapokban is igyekszünk változatos, finom falatokat tenni az asztalra. Ételjegyes gyerekkorom legsötétebb szeptembereiben is zakuszkás kenyér volt a tízórai a krumplit szedő kevéssé boldog diáksereg nagyjának tízóraija, de illatból ítélve gyakran előfordult a vinettás is. Manapság már a bőség zavarával kell megküzdenünk, meg hogy kiválasszuk a számunkra legmegfelelőbb falatokat.
Néhanapján még próbálkozom különféle üzleti felvágott vásárlásával, de mondanom sem kell, a minőség nem javul, hanem rohamosan romlik. Aztán mikor egy nagyobb, családi eseményre vásárolt adagban, a hatféle nevű és formájú hentesáru teljesen megegyező ízzel rendelkezett, és ráadásul nem is egy bevásárlóközpont polcairól szedegettem le őket, elküldtem nekik az elbocsátó szép üzenetet. Lévén az ember balga meg feledékeny, körülbelül évente még teszek egy kísérletet, barátnőm német juhászának nagy örömére. Ez okból reggelire, vacsorára igyekszem inkább kenyérre kenhető kencéket előállítani, keresem mindig az újdonságot, örültem akkor is, mikor az alábbi receptre bukkantam. Mutatós is, finom is, akár ünnepi asztalokon is megállja helyét. Alapja az általam legegészségesebbnek ítélt vörös zöldségek egyike, a cékla, amely méregtelenít, égeti a zsírt, csökkenti a gyulladást és növeli az állóképességet. Persze nem mindenki szereti, de aki igen, az nagyon. Nálunk pedig a család összes tagja, és már ez is jó pont számára.
Hozzávalók:
• 1 nagy cékla
• 15 dkg feta sajt
• 1 kis fej vöröshagyma
• 2 dl tejföl (vagy natúr joghurt)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 kk. darált köménymag
• só, bors
Elkészítés:
A kertből kiásott céklát megfőzzük, vagy sietős napokon egyenesen főtt céklát veszünk. Reszelünk, kavarunk, majd békésen fogyasztunk.
Céklakrémünk dekoratív változata a céklasaláta, melyhez az alapanyagokat kockára vágjuk, üvegtálban rétegekben egymásra helyezzük, a fokhagymás, köménymagos öntetet pedig külön tálaljuk. Eledelünk majd oly elegánsan feszít az ünnepi asztalon, mint a szélben lobogó Árpád-házi királyok családi zászlója.
A tortilla nem nevezhető a székely kamrák mindennapos lakójának, de a tex-mex ételek fő alapanyagaként nemzetközi sikereket elérvén, már szerény hajlékomba is eljutott, ahol zajos diadalt aratott. Kereksége ellenére sokoldalú, ugyanis ha tortillánk és beleillő töltelékünk is van, máris többféle eledel elkészítésére vállalkozhatunk, úgymint: a taco esetében a friss alapanyagok olajban sült tésztába kerülnek, a fajitas puha tésztából készül, a töltelék pirítva kerül bele, a burritóban teljesen becsomagolt töltelék lapul, a chimichanga forró olajban sütött, az enchilada meg csiliszósszal leöntött, sütőben kisütött burrito. Még folytathatnám, de úgy gondolom, egyhuzamban ennyi elnevezést bőven elég megtanulni. Nekem tortillám mindig van itthon, tölteléket sem esik nehezemre elkészíteni, sajnos (vagy sem) két, pont egyformát, sohasem. Ma még a csomagolással is eljátszadoztam, egy sugarat vágtam a tortillalapba, sütöttem, majd megfordítva, a tölteléket ráhelyezve, még a serpenyőben, három tűrés folytán, cikk alakú tortillaszendvicseket nyertem. Nem mondom, hogy első próbálkozásra készíthető fotogén egyed, de a tizediknél már olajozottabbak a csuklómozdulatok.
Hozzávalók:
• tortillalap
• szalonna
• darált hús (vagy bármilyen sült hús)
• hagyma
• kápia paprika
• paradicsom
• murok
• cukkini
• vörösbabkonzerv
• kukoricakonzerv
• só, bors
• csili
• oregánó
Elkészítés:
Megsütjük a kockára vágott szalonnát, a pörcöket félretesszük, a zsírban megpirítjuk a szintén kockára vágott zöldségeket és a darált húst. Belekeverjük a vörösbab- és a kukoricakonzervet, majd a szalonnapörcöket, ráhelyezünk egy adagot a tortillalapra, becsomagoljuk, majd jóízűen elfogyasztjuk. Lévén mexikói ihletésű szendvics, mindenféle csípős szósszal is locsolhatjuk, úgymint Red Hot, Habanero, Cholula, Gochujang, Wasabis sriracha, Tostitos (direkt a tortillához gyártják), a lokálpatriótáknak pedig erősen ajánlott az Erős Pista. A felhasznált alapanyagoktól és azok mennyiségétől függően állandóan új ízeket kóstolhatunk, ezért mindenkinek a kreativitására, képzelőerejére bízom az összetevők mértékének számtani meghatározását.
Gyergyóban pár évvel ezelőttig csigával néha találkozhattam a kertben (most sajnos túl gyakran), de az asztalon soha. Gondolom, a magyarság körében valami úri eledel lehetett, Bornemisza Anna szakácskönyvében ott pironkodik a teknős- és zöldbéka mellett, de az általános fogyasztói piacra nem sikerült betörnie. Érthető is, még egy csirke is jobban megtöltötte a gyomrot, mint egy csiga, a pórnépnek meg a hatékonyságot is figyelembe kellett vennie. Még napjainkban is, ha itt valaki csigát süt, fogyaszt, az nagy valószínűség szerint egy sós vagy édes töltelékkel készült sütemény. Pofonegyszerű, váratlan vendég elé villámgyorsan tálalható az üzleti réteslapból készült változat. Kenhetünk rá sós krémeket, párolt zöldséget, darált vagy apróra vágott húst, lekvárt, friss gyümölcsöt, ily módon a variációk számát lehetetlen meghatározni. Jómagam egyik nagy kedvence a szilvaízes csiga. Még nem tudtam megállapítani pontosan, miért abszolút kedvencem e gyümölcsből készült íz, valószínűleg nagymértékben hozzájárul a gyerekkorom szeptemberi hűvös reggelein, a parókia alsó udvarán a bográcsban illatosan rotyogó lekvár emléke. Ma már a sütőben sül, nagy tepsiben, az eredmény mégis majdnem olyan finom, mint régen, ráadásul így az emberre sem fröccsen kavarás közben, mely ugyebár igencsak fájdalmas tud lenni.
Hozzávalók:
• réteslap
• szilvaíz
• dió
Elkészítés:
A réteslapot megkenjük szilvaízzel, megszórjuk friss dióval, feltekerjük, kétcentis szeleteket vágunk, és sütőpapírral bélelt tepsibe fektetve aranybarnára sütjük. Elkészült csigánk nagy erénye, hogy annyi cukrot tartalmaz, amennyit a réteslapba gyúrtak, ugyanis a szilvaízbe soha nem teszek, lévén nagy erénye számomra a savanykás, egész picit kesernyés íze (melyet pirulás útján szerez).
