Az alma nagyságú céklát meghámozzuk, a tetejét levágjuk, a belsejét kivájjuk. A mazsolát beáztatjuk. Kevés olívaolajon a koriandert kicsit átpirítjuk (ne pattogjanak ki), hozzáadjuk az őrölt római köményt. A mazsolát leszűrjük és hozzávagdossuk a póréhagymát. Összekeverjük a fűszerekkel, a céklákba töltjük. A levágott tetejüket visszarakva 160 fokon, másfél óra alatt, alufóliával letakarva megsütjük. Az olívaolajból, halszószból és ecetből készült vinaigrette-tel leöntve tálaljuk. A vinaigrette salátaöntetet jelent, melyhez annyira szükségeltetik egy savas-zsíros alap, mint egy konyhához egy kályha. A sav jelenthet bármilyen típusú ecetet, citruslevet, bort, és ezt olajjal vagy más zsiradékkal – vajjal, zsírral – emulzióvá rázzuk össze, az arány pedig 1/3, a zsiradék javára. De ez sincs kőbe vésve. Ha integető mozdulatokkal sikeresen homogenizáltuk őket, az ízesítésnek már csak a jó ízlés szabhat határt. Természetesen, Apicius idejében bajosan nevezték az öntetet vinaigrette-nek, de nem árt néha új konyhai kifejezéseket tanulni.