Számomra angol tudósok nem kell hogy bizonyítsák azon elmélet hamisságát, hogy egy idő után nem lehet tovább variálni az adott alapanyagokból készíthető ételeket, ezt magamtól is meg tudtam állapítani: ha többféle nyersanyaggal rendelkezünk, azokat különböző módon társíthatjuk, imígy jutván változatos eledelekhez. Most például adott volt a sütőtök, a gyömbér, a kókusz, a fagyon árválkodott egy tasak garnéla, melyek együtteséből egy indiai tikka masalához hajadzó élet kerekedett. Mármint ízeiben hasonlatos, de mégis teljesen más. Nem megijedni, a garam masala nevű fűszer már kevert állapotban is vásárolható, még nálunk felé is, amúgy mi magunk is megalkothatjuk, ugyanis fűszeresládikónkban minden hozzávaló megtalálható. Az enyémben legalábbis igen, ugyanis fahéj, babérlevél, római kömény, koriander, kardamom, fekete bors, szegfűszeg és szerecsendió összessége alkotja. Elismerem, a kardamom, koriander és római kömény nem a székely konyha alapfűszere, de úgy vélem, a Jóisten azért társított az emberi nyelv mellé ízlelőbimbókat, hogy azt teljes kapacitással használja is.

A felhevített olajon megsütjük a garnélát, majd félretesszük. A maradék zsiradékon átpirítjuk a kis kockákra vágott sütőtököt, batátát, póréhagymát és a koktélparadicsomot. Kis idő múlva hozzáadjuk a finomra aprított fokhagymát, felöntjük a kókusztejjel, szükség esetén pótoljuk még vízzel is. Hozzákeverjük a lime levét, a gyömbért, a masalát, majd addig pároljuk, amíg minden megpuhul. Végül hozzátesszük a rákokat, megszórjuk a finomra aprított petrezselyemmel, összeforraljuk, majd tálaljuk. Körettel is fogyaszthatjuk, ugyanis egyik előkóstolóm szerint egy székely ember egyszerre ennyifajta íz támadásától el is alélhat. Jól illik hozzá a rizs és a tésztafélék. Az evőpálcika már kevésbé, de szeretek gyakorolni vele, és jól mutat a képen.