Ne értsenek félre, nem mérgesek ezek az aszalt mindenfélék, és ha születésük folytán nagy melegünk is volt, mostanra már jól lehiggadhattak kamrám decemberi hőmérsékletű polcain. Címünk csupáncsak annyit jelent, hogy ételeinkben egyaránt feltűnik a zab és valamely aszalt gyümölcs vagy zöldség. Mindkettő nagy kedvencem, gyermekkorom zabpelyhes kásája ma is a régmúlt reggelik rivaldafényben tündöklő, dobogós helyezettjeinek egyike. Gyermekként igazán kivételes helyzetben leledztem, ugyanis anno, egy szocialista élelmiszerbolt polcán nemigen pöffeszkedett zabpehely, asztalunkra Hollandiából került, Édesapám kollégáinak kacskaringós beszállítási trükkjei folytán. Aszalt gyümölcsöket pedig tudnék rágcsálni akár egész nap, ennek akadálya csak az ára és pénztárcám tartalmának majdnem folyamatos nézeteltérésében rejlik. Télvíz idején azért gyakran kerül ételbe!

Gyümölcskrémleves

Amilyen jólesik a nagy nyári melegben a hideg gyümölcsleves, pont annyira kedvelhető egy zord, téli napon valamely forró, fűszeres változat is. A hajnali misék, istentiszteletek a lelket, a búbos kemence (fűtőtest) a testet, a forró ételek, italok belsőnket melegítik, kényeztetik azon az ünnepváró úton, melyen a sötétségből a karácsonyi fény felé haladunk. December az egyik legsötétebb, legködösebb (a hegyközi medencék ugyebár kenyeres pajtásai a ködnek), legfagyosabb hónapunk, szükségünk is van hát mindenféle testi meg lelki táplálékra, mindezek elviseléséhez, az évek teltével ráadásul fokozottan nő az ember igénye mindenféle külső meg belső támogatásra. Mai melengető segítségünk egy gyümölcskrémleves, melyet az itthon fellelhető alapanyagokból alkottam. Megjegyzem, gyümölcsleveseim még soha nem öltöttek krémleves­állagot, de valaminek mindig van valahol kezdete (meg vége), legalábbis úgy sejtem. Alapnak vettem egy nem túl karakteres ízű gyümölcsöt, éspedig almát, mely jól krémesíthető, szívesen társul fűszerekhez, betétnek pedig a jellegzetes, kesernyésen savanykás vörös áfonya került. Nem panaszkodhatom, jól elfogyott így is. Megenni mindenképp könnyebb volt, mint fotózni!

Hozzávalók:

• 4 termetes alma

• 1 vaníliás pudingpor

• só/cukor/méz ízlés szerint

• 100 ml tejszín

• 1½ citrom leve

• szerecsendió

• gyömbér

• 150 g aszalt tőzegáfonya

• pár szem aszalt barack, szilva, mandulaforgács a díszítéshez

Elkészítés:

A feldarabolt almákat vízzel kikavart pudingporban megfőzzük (só, vaníliás cukor, méz, szerecsendió, gyömbér), majd összeturmixoljuk. Beleszórjuk az áfonyát, hagyjuk, hogy ezzel is lobbanjon egyet, majd tejszínnel, citromlével tesszük kellően ízessé. Gyorsan elkészíthető, igazán finom, akár ünnepi asztalra is tehető leves. És hogy a zab is előforduljon fogásunkban, kanalazás közben aszalt gyümölcsös zabkekszet ropogtathatunk.

Zabpelyhes lencse

Hála az ajánlási algoritmusnak, a közösségi média általam használt oldalain úgy ömlenek velem szembe a receptek, tudományos (vagy kevéssé az) főzőműsorok, hogy gyakran könyvek magaslatain keresek menedéket, nehogy elsodorjon az ár. Persze gyöngyszemek itt is fellelhetők, pláne, ha erős tüdővel (és jó idegrendszerrel) elég mélyre tudunk süllyedni. Az alábbi étek leírása is ilyenformán került látóterembe, szerelem volt első olvasásra, aztán amikor vissza akartam keresni, úgy eltűnt, mint Houdini, a szabadulóművész. Még szerencse, hogy némi adatokat feljegyeztem kis füzetembe, melynek alapján elindulhattam azon az úton, melyen végezetül szerencsésen célba is értem, ugyanis az általam elkészített falatoknak morzsái sem maradtak a tányérban. 

Hozzávalók:

• 200 g főtt lencse

• 100 g zabpehely

• 50 g dió

• 200 g füstölt tofu

• 1 tojás

• 1 fej hagyma

• 2 gerezd fokhagyma

• 1 ek. szójaszósz

• 1 ek. paradicsompüré

• 1 tk. csombor

• 1 tk. füstölt paprika

• 1 ek. olaj

• só, bors

Elkészítés:

Az előző este beáztatott lencsét megfőzzük, majd egy késes aprítóban összekeverjük a tofuval, zabpehellyel, dióval, szójaszósszal, paradicsompürével és a fűszerekkel. Ajánlottan nem bébiétel-állagúra aprítjuk, hanem darabocskásra, hogy alkotásunk szeletelés után megfeleljen a szem-szájnak ingere elvárásnak. A hagymát és fokhagymát megpároljuk az olajon, ezt is a társítjuk masszánkhoz, a tojással egyetemben, majd kalács vagy bármilyen egyéb formába kanalazva, 180 °C-on fél órácskát sütjük. És hogy az aszalvány se maradjon el, tálalhatjuk aszalt paradicsommal vagy aszalt gyümölcsből (pl. tőzegáfonya) készült mártással. Párolt zöldségekhez is jól illik, de a húsevők se fogják vissza magukat, páratlan társává válhat bármilyen füstölt húsegyednek.

Újragondolt anusabur (Anoush Abour)

Ezt az eredetileg örmény eledelt ritkán készítem, mert számomra nem kevéssé tömény, mint egyébként a keleti édességek számos egyede. A körülöttem élők ellenben szívesen kanalazzák, ezért kedveskedés gyanánt néha feltűnik az asztalon. Mai példányunk kissé átalakult, ugyanis a köles helyett zabpelyhet főztem bele, elsősorban azért, hogy illeszkedjen mai ételeim alapvonalához. A főtt zabpehely amúgy is szívemnek kedvesebb, így ünnepek tájékán a szentimentalizmus meg orvul támad, olyan helyeken is, ahol pont nem várnánk. Ezt a pudingszerű ételt egyébként az örmények levesnek készítve újévkor fogyasztották, mártásnak, böjtben, de desszertként ugyancsak gyakran tálalták. Ismerőseim inkább a desszertformát részesítik előnyben, ezért most is az készült.

Hozzávalók:

• cukor vagy méz ízlés szerint

• 1 csomag vaníliás cukor

• 1 citrom reszelt héja

• 2 fahéjrúd

• csipetnyi só

• szegfűszeg

• 20 dkg zabpehely

• 10 dkg aszalt barack

• 10 dkg aszalt áfonya

• 10 dkg kesudió

• 10 dkg mandula

• 10 dkg aprított dió

• 10 dkg mazsola

Elkészítés:

Az aszalt gyümölcsöket pár órára vízbe áztatjuk, a fahéjat meg a szegfűszeget 3 deci vízben felfőzzük, majd leszűrjük. A beáztatott anyagokat a dióval, mandulával, fűszeres lével, picit sózva, fél órát főzzük. Beletesszük a zabpelyhet, és ennek elkészüléséig fazakunk tartalmát lassan rotyogtatjuk. Továbbá cukorral, vaníliás cukorral, mézzel és reszelt citromhéjjal ízesíthetjük.