Eme francia sütemény bölcsője Elszász és Lotaringia területén ringott, „kuchen”-ként anyakönyvezték, de az idők során teljesen elfranciásodott. Eredetileg  a sós, vajas tészta egyszerű szalonnás, tejfölös, tojásos tölteléket kapott (és vasserpenyőben sült), aztán ez bővült, napjainkban pedig bármit belesüthetünk, a jó ízlés határain belül. Amire viszont minden quiche-hez szükségünk van, az a vajas tészta és a tejszínes-tojásos szósz, mely egyben tartja a tésztára szórt zöldségeket, húsokat, gombákat, szalonnákat és egyéb szereplőket. A képen pózoló alany egyébként egy kissé galettesedett színes-ízes quiche, ugyanis a tésztaszélek visszatűrődtek a töltelékre. Tudniillik csak egy kis quiche-t akartam sütni, a piteformámból a tészta jócskán kilógott, a lesütött zöldségek meg nem értek fel a forma pereméig. De sebaj, imígy lett aztán egy még kisebb quiche a levágott tésztaszélekből.

A felszeletelt zöldségeket egyenként kevés olajon megsütjük, és belerétegezzük a pitetésztába a következő sorrendben: paprika, sárgarépa, póréhagyma, spenót. Felöntjük a tejszínes-tojásos keverékkel, 40-50 percig sütjük, míg a tojásos keverék meg nem szilárdul. Jól mutat a tányéron, csak nem sokáig, mert enni még jobb, mint nézni.