Nyikómalomfalva felső bejáratánál közel ötszáz gyümölcsfát telepített két évtizeddel ezelőtt Székely Csaba agrármérnök. Mára szép kis gyümölcsössé nőtte ki magát a kert, amely nemcsak a családot, hanem a tudatos vásárlókat is zamatos gyümölccsel várja.

Ősz van, gyümölcsérés ideje. A későn induló nyár szépen kinyúlik, szeptemberben is élvezhetjük a nap melegét. A gyümölcsfák körül méhek, darazsak dongnak.  

A nagyenyedi származású Székely Csabát 1978-ban, az agrármérnöki főiskola elvégzése után Kobátfalvára helyezték, az akkori termelőszövetkezethez, majd 2 év után a szomszédos szentléleki téeszhez került, amelyhez három falu – Bogárfalva, Szentlélek és Malomfalva – tartozott. Itt dolgozott a rendszerváltásig. 

„Akkoriban Farkaslakának több száz hektáros gyümölcsöse volt, Kobátfalván pedig az állami gazdaság farmjához háromszáz hektár gyümölcsös tartozott, ami mára teljesen tönkrement. A rendszerváltás után visszaosztották a földeket, és sokan lemondtak a gazdálkodásról, a fák elöregedtek, új telepítés nem nagyon történt ezen a vidéken” – mondja Csaba.

A jelenlegi, 84 áras gyümölcsöst 17 évvel ezelőtt telepítette: nagyjából ötszáz gyümölcsfát ültetett. A csemeték egy részét annak idején az algyógyi kísérleti állomásról szerezte be, később a környék kertészeteiből is vásárolt.

Őshonos vagy modern?

A Székely család kertjében többfajta alma, körte, szilva terem, köztük az őshonos fajták is megtalálhatók. Az egyik, vidékünkön legősibb almafajta a jonatán. Bár eredete tengerentúli, lassan kétszázféle létezik Európában is. Van arany pármen, pónyik és batul is a kertben, amelyek szintén őshonosak.  

„Az arany pármennel nagyon elégedett vagyok, nem úgy a batullal és a pónyikkal: nem akarnak teremni, és nem hozzák azt az ízvilágot, amit régről ismerek. Meglehet, hogy valami mutánst oltottak rá a vegetatív alanyra” – mondja a házigazda, aki szerint nagyon nehéz megtartani egy fajtát, hiszen az almára jellemző a rügymutáció. Az őshonos fák ugyan ellenállóbbak, hátrányuk, hogy jóval később teremnek. Az agrármérnök azt javasolja, ha minél előbb élvezni szeretnénk a fánk gyümölcsét, vegetatív alanyokra oltott gyümölcsfát vásároljunk.

Ne sajnáljuk levágni a termőrüggyel megrakott ágat

„Odafigyelek a tápanyag-utánpótlásra, mert a növény meghálálja. Csakis istállótrágyát használok, kis mennyiséget teszek rá négyszer-ötször egy évben. A metszéskor gyérítem a koronákat, nem sajnálom levágni a termőrüggyel megrakott ágat sem, mert másképp leterheli a gyümölcsfát.”

A közeli Farkaslakán két gyümölcsfeldolgozó is működik, ahol gyümölcslevet készítenek, sokan ezért vásárolják fel az almát. A háziak először a nagyobbakat, később pedig az apróbbakat szedik le. Lekvárt, kompótot, pálinkát is készítenek otthoni használatra. 

Kiváló hely a gyümölcstermesztésre

Az udvarhelyszéki klíma első osztályú a gyümölcstermesztésre: a hegyek lábánál lévő dombok, a meleg nappalok és hűvös éjszakák váltakozása meghozza az alma színét, és meghatározza a cukor mennyiségét a gyümölcsben. Az almafa akár mínusz 25 Celsius-fokot is kibír, a talaj összetétele is kiváló, kalciumban gazdagok az itthoni agyagos, domboldalas helyek. Mindenezek ellenére, igen kevés gyümölcsös van a környéken, leginkább a háztáji gyümölcstermesztés jellemző.

„Habár bővíthettem volna én is a gyümölcsöst, féltem az értékesítéstől. Az utóbbi hat esztendő azonban bebizonyította, hogy a minőségi almát, körtét, szilvát könnyedén el lehet adni. Hiába vannak tele az áruházak, egyre többen jönnek ki falura vásárolni.”