Nyolc – manapság már nem is annyira kemény – hideg hónap után, május elején Gyergyószentmiklóson is beköszönt a meleg évszak. Fényre, színekre, tapintásra éhesen vetjük hát bele magunkat a kinti munkálatokba, feltéve persze, ha rendelkezésünkre áll némi szabad terület. Többszörösen is szerencsésnek érzem magam, ugyanis a bejárati ajtón kilépve nem egyenest egy poros utcára jutok, vannak növényeim, amiket gondozhatok, ugyanakkor el is tudom végezni (ugyan már nem a régi kezdő- és végsebességgel) ezt a munkát!

Aki két kezével tesz-vesz a szabadban, csak az tudhatja, milyen érzés utána a pázsiton heverészve/mezítláb sétálgatva, gyümölcsfák bomló bimbóin át, elmerülten szemlélni a világoskék égen lassan cammogó tejszínhabpamacs felhőket. Persze, persze, mindezt némi fizikai munka előzi meg, mely a terület méretével arányosan nehezedik. Tamási Árontól tudjuk, hogy nem oly könnyű székely harisnyában az élet (és nem csak azért, mert a kényesebb bőrt a gyapjúnemű igencsak tudja borzolni), de egy kisebb, városi kertecske rendben tartása beleférhet a napi huszonnégy órába, ugyanakkor többszörösen meghálálja a befektetett munkát. És mi lehet jobb, mint a kertben termett zöldségeket, gyümölcsöket a friss levegőn üldögélve fogyasztani? Ha ügyesek vagyunk, júniusban már saját zöldhagymát, salátát, retket ropogtathatunk, joghurtunkba zamatos eprünket keverhetjük, maréknyi egressel üldögélhetünk a hintán. Családdal, barátokkal, a teraszon ehetünk-ihatunk, és ha szerencsés vércsoportot örökítettek ránk szüleink, a fejünk fölött köröző szúnyogok a sok feltálalt finom falat ellenére szégyenkezve, éhesen távoznak. Bőrt barnító napsugarak, simogató szellő, fecsegő madarak, bogrács, rost, villák, kerti székek, napernyők, szivárványos vizet permetező locsolófejek, ásó, kapa, nagyharang, isten hozott benneteket, ezúton megnyitom a kerti mulatságok vészesen rövid időszakát!

Rostélyon sült

Míg gyermeki énem saslikozása mogyorófaágak hegyezéséből, tűzrakásból, piruló szalonna zsírjának kenyérre való csepegtetéséből állt, manapság már mindenféle ördöngös cseleket és eszközöket alkalmazunk a minél finomabb falatok előállítása érdekében. Elektromos, faszenes, fás eszközök tömkelegéből válogathatunk, melyeken a húsok, zöldségek, gyümölcsök illatfelhőket eregetve sülhetnek. Az ízek legfelsőbb fokának elérését pedig nagymértékben támogathatják a sütés előtt vagy után alkalmazott különféle pácok. Imitt be is mutatkozik egy nagy kedvencem.

Gombanyárs

Hozzávalók:

• 50 dkg csiperkegomba

• ½ dl olívaolaj

• ½ dl citromlé

• 1 marék petrezselyem

• 1 tk. cukor

• 1 tk. só

• ¼ tk. bors és ugyanannyi Cayenne-bors

• 2 gerezd fokhagyma

• 1 ek. balzsamecet

Elkészítés:

A gombákat félbevágjuk, a többi alapanyagot aprítógépben homogénné keverjük, majd a gombára kenegetjük. Hűtőben minimum fél órát pihentetjük. Nyársra húzzuk, majd oldalanként 3-3 percig sütjük. Az alábbi saláta kíséretében pedig első osztályú falatokhoz juthatunk.

Pikáns uborkasaláta

Hozzávalók:

• 1 kígyóuborka

• ¼ vöröshagyma vagy 2 zöldhagyma

• 1 ek. nagy szemű só

• 1 kk. koreai csilipaszta

• 1 ½ ek. almaecet

• 1 ½ ek. barnacukor

• 2 gerezd fokhagyma

• 1 tk. szezámmag

• ½ ek. szójaszósz

Elkészítése:

Az uborkát felszeleteljük kb. 2-3 milliméternyi szeletekre, rászórjuk a sót és összeforgatjuk. Pihentessük tizenöt percet. Vágjuk fel a hagymát is, majd készítsük el a fűszeres szószt. Öblítsük le az uborkát, és keverjük össze a hagymával meg a szósszal.

Csángó gulyás

Lévén egyik nagyanyám bizonyos fokig csángó (hétfalusi), egy jó ideje érdeklődéssel szemlélem a moldvai rokonok főzési szokásait. Egy ottani konyha kevésbé komplex, mint egy székely, két fő főzőedényük az üst és a serpenyő. Emez előbbit pedig napi használatban tartják – nem úgy, mint mi, kik csak sátoros ünnepeken hozzuk fel a pincéből –, ugyanis benne fő a puliszka. Tudniillik, míg a Kárpát-medence nagyja búzaliszt(kenyér)fogyasztó, ők a kukoricalisztet, -darát használják a mindennapokban, a galuskának nevezett töltikéjükben is dara van, az általunk használt rizs helyett. Teljesen el is ámultam az alábbi recepten – a rizstartalma miatt –, de gyanítom, Hétfaluból származik, nem Moldvából.

Hozzávalók:

• 80 dkg marhalapocka

• 50 dkg savanyú káposzta

• 6 dkg rizs

• 3 ek. zsír

• 2 hagyma

• 3 gerezd fokhagyma

• 2 zöldpaprika

• só, bors, pirospaprika, darált köménymag

• 4 dl tejföl

Elkészítés:

A karikára vágott hagymát a zsíron megpirítjuk, megszórjuk pirospaprikával, bors­­­­­­­­­­­sal, köménymaggal, majd beletesszük a kockára vágott húst. Megsózzuk, vizet öntve rá főzni kezdjük, jó fél óra múlva társulhat a káposzta és a zöldpaprika (az elpárolgó vizet pótoljuk, sőt némi belelocsolt fehérbor sem rontja el), majd mikor már majdnem teljesen puha, a rizs is jöhet. Tejföllel összekeverve tálaljuk.

Kínai sertéspörkölt bográcsban

Mivel mindenkinek két nagyanyja van, ezennel emlékezzünk hát a kettes számúra is, aki még véletlenül sem volt kínai, inkább nagymértékben sváb. Főzési szokásaimat tekintve a család nagyobb eséllyel érkezhetett volna keletről nyugat helyett, de az is lehet, hogy anno, az Ázsiából érkezett heted-heted-hetedízigleni őseim hatása ütközik ki ily módon székely–magyar–örmény konyhámban. Nos, míg a csángók puliszkafogyasztók, a kínaiak a rizst részesítik előnyben, jómagam mégis oly receptet leltem, amelyben ehelyett a székelyek által használt jó öreg pityóka szerepel. Az, hogy a csángó rizst és a kínai krumplit használjon, nem épp mindennapos eset, ezért illik megemlékezni róla, pláne, hogy mindkettő szezonba passzolóan bográcskompatibilis!

Hozzávalók:

• 800 g sertéslapocka

• 4 szál újhagyma

• 4 gerezd fokhagyma

• 1 rúd fahéj

• 2 db babérlevél

• 1 db szárított csilipaprika

• 2 db csillagánizs

• 4 ek. olaj

• 1 ½ l víz

• 4 ek. világos szójaszósz

• 2 ek. bor

• 2 szál murok

• 2 db krumpli

• 3 tk. só

Elkészítés:

A bográcsban felmelegítjük az olajat, és rárakjuk a felszeletelt újhagymát (a zöldjét csak a kész ételre szórjuk), illetve a fokhagymát, majd beledobáljuk a kockára vágott húst, és megpirítjuk. Belerakjuk a csillagánizst, a csilit, a fahéjt és a babérlevelet, majd felöntjük annyi forró vízzel, hogy ellepje a húst. Hozzáadjuk a szójaszószt és a bort. Ha már nagyjából puha a hús (kb. 45 perc), társulhat a kockára vágott murok és krumpli. Végül megszórjuk az apróra vágott újhagymával.

Szöveg: Berszán-Árus Csilla