Azért szeretjük a francia konyhának ezt az ételét, mert az omlós tésztaágyon egybesült tejszínes, tojásos lepény hozzávalói remekül variálhatók, hiszen elkészíthető vegetáriánus, húsos és halas változatban is. Talán ezeknek a tulajdonságainak köszönhető, hogy világszerte népszerű a quiche, ráadásul hidegen és melegen is fogyasztható, könnyen csomagolható, és a reggeli kávé mellett is megállja a helyét. Azt is mondhatnánk, hogy a francia quiche az olasz pizza megfelelője, hiszen tésztaágyon sült, a végtelenségig variálható feltétből áll, és nagyon egyszerűen elkészíthető. Szakácsunk, Szőcs Előd szerint annyira egyszerűen, hogy az már nem is jellemző a francia konyhára.

A tészta

Mint minden más könnyen elkészíthető étel esetében, a quiche-nél is arra kell figyelni a leginkább, hogy jó minőségű alapanyagokból készüljön. Előd ‒ avagy Zsiráf ‒ szerint lényegében akkor lehet elrontani a quiche-t, ha nem elég jó a vaj vagy a tejszín. Az omlós, ropogós tésztához nem kell más, csak vaj és liszt, egy kis víz, só és egy csipetnyi cukor. A jól összegyúrt tésztát egy órára a hűtőben kell pihentetni, és ha azt akarjuk, hogy omlós legyen a tészta ‒ márpedig azt akarjuk, hogy az legyen ‒, akkor ajánlott hideg hozzávalókkal dolgozni. Az egyórás pihentetés után el kell nyújtani a tésztát, majd a sütőpapírral bélelt sütőformába kell helyezni, sütés előtt azonban ajánlott valamilyen nehezéket tenni a tésztára, hogy ne púposodjon fel. Ha például van a családban egy kisgyerek, aki fanatikusan gyűjti a pénzérméket a következő Lego City-készletre, akkor kölcsön lehet kérni a kisvödörnyi gyűjtött pénzt, és a tésztára helyezett sütőpapírra lehet önteni. Zsiráf ‒ kölcsönkérve kisfia gyűjtött pénzérméit ‒ kipróbálta, az egyenletesen eloszlatott pénzérmék tényleg tökéletes nehezékként funkcionálnak, a tészta nem fog felpúposodni. A rövid elősütés után bele lehet önteni a tojásos-tejszínes feltétet. Ha eléggé megsült a tészta, akkor a szósz nem fogja eláztatni, és tálaláskor szép szeletekre lehet vágni a quiche-t.

A feltét

A feltét alapja ‒ mint már említettük ‒ a tejszín és a tojás. Ebbe szezonális zöldségeket ‒ gombát, spenótot, póréhagymát ‒ vagy húst, szalonnát, sajtot is lehet tenni. A fűszerezés is variálható, lehet használni kaprot, petrezselymet, rozmaringot, kakukkfüvet és szerecsendiót is. Alapvetően gazdagon ízesített, tejszínes tojásrántotta a feltét, ami sütéskor megköt. Mivel már böjti időszakban vagyunk, ezért Zsiráf a klasszikus húsmentes, spenótos receptet választotta. A spenótot a fokhagymás vajban megfonnyasztotta, mielőtt a tejszínes szószba keverte ‒ hiszen másképp sütéskor a spenót és az ahhoz hasonló zöldek megfeketednek ‒, majd a fokhagymás spenótot a tejszínes-tojásos alaphoz kavarta. A feltéttel nem szabad teljesen feltölteni a formát, nagyjából háromnegyedéig vagy annál picivel tovább szabad felönteni. Miután Előd egyenletesen eloszlatta a feltétet, a kis quiche fél óráig sült 180‒190 fokon. Az eredmény ínycsiklandozóan jó illatú és látványos étel lett, amellyel friss salátát is lehet fogyasztani. Ahogyan Zsiráf mondta, nagyon finom, pedig még hús sincs benne.

Péter Ágnes

Quiche 

Hozzávalók: 

Tészta:

400 g Liszt

210 g vaj

100 ml hideg víz

Töltelék:

50g vaj

300g spenót

4db tojás

500ml tejszín

Ízlés szerint só, bors, szerecsendió