Alegújabb adatok szerint a má­sodik leggyakrabban fo­­­gyasz­­tott alapanyag országunkban a hús. A havonta átlagosan elfogyasztott hús és húskészítmény mennyisége 5,37 kg körül van, ami folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A romániai húsfogyasztást túlnyomórészt a sertéshús és az abból készült húsipari termékek fedik le, szárnyas- és egyéb fehér húsokból jóval kevesebbet fogyaszt el egy átlagos lakos.

A húsfogyasztásról sokfélét lehet hallani, olvasni manapság. Egyre növekszik a vegetáriánusok, vegán táplálkozást folytató személyek száma, illetve sokan csökkentik jelentősen a húsfogyasztást környezetvédelmi okok miatt. Valóban káros szervezetünkre nézve a húsfogyasztás? Nos, az igazság valahol középen van. Minden alapélelmiszer esetében fontos a mennyiség és a minőség kérdésköre. A húst hússal evés, illetve a környezetünkre jellemző, nagyrészt feldolgozott, vörös húsfélék túlzott fo­gyasztása valóban nem előnyös élettanilag, hiszen hosszú távon növeli különféle egészségi problémák kialakulásának esélyét: mint például a köszvény, vastagbéldaganat, szív- és érrendszeri megbetegedések, lipid-anyagcserezavarok, valamint a II-es típusú cukorbetegség. Húsfogyasztáskor javallott törekedni a minőségre, illetve ha van lehetőség, akkor hazai termelőktől beszerezni. Mindenki szá­mára javasolt csökkenteni a vörös húsok fogyasztását heti két alkalomra, helyette gyakrabban kerüljenek sovány, fehér húsok és halfélék az asztalunkra, illetve kerüljük a feldolgozott, zsíros húskészítmények gyakori, nagy mennyiségű fogyasztását: felvágottak, kolbászfélék, szalámi, virsli, füstölt termékek.

Ha okosan, változatosan állítjuk össze étrendünket, akkor a húsfogyasztás akár előnyökkel is járhat. Milyen húsfélék beiktatásával tehetjük változatossá étrendünket? Milyen élettani pozitívumokkal járhat ezen élelmiszerek fogyasztása? Ezekre a kérdésekre keressük e havi lapszámunkban a választ.

A húsfélék köztudottan remek fehérje-, cink-, vas- és B12-vitamin-források. Alapvetően két csoportba sorolhatjuk őket: léteznek fehér, illetve vörös húsok. A különbséget az állatok izomsejtjeiben található protein, a mioglobin jelenti. A mioglobin a hemoglobinnal ellentétben (oxigén szál­lítása) az oxigén tárolásáért felelős a szervezetben. Vörös pigmentként is funkcionál, ebből adódóan minél magasabb egy hús mioglobintartalma, annál vörösebb lesz. A vörös húsok közé tartozik a marha-, a sertés- vagy a vadhúsok. A fehér húsok közé soroljuk a szárnyas húsféléket, például csirke-, pulyka-, fürj-, illetve a nyúlhúst. Mivel a fehér húsok zsírszegényebbek, valamint fehérjetartalmuk jóval magasabb, így fogyasztásuk gyakrabban javallott. Nézzük, milyen előnyökkel járhat ezen élelmiszerek változatos, körültekintő beiktatása étrendünkbe!

Csirke

A csirkehúsfogyasztás jelentős részét a csirkemell teszi ki, hiszen ez a csirke legmagasabb fehérjetartalmú része, ezért előszeretettel használt alapanyag diétás étrendet fogyasztók, testépítők körében. A csirkehús gazdag cink-, szelén-, vas-, foszfor-, B12-, kolin-, rézforrás, illetve minden, a szervezetünk számára esszenciális aminosavat tartalmaz. Ezeknek a tápanyagoknak fontos szerepük van a szövetek regenerációjában, a fehérjeszintézisben, az immunrendszer, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez járulnak hozzá, illetve részt vesznek a vérképzésben is. Az izomzat felépítéséhez, fejlődéséhez az emberi szervezet építőanyagként használja fel az aminosavakat, így a húsfélék fogyasztása előnyös lehet az izomtömeg megőrzése, fejlesztése céljából, valamint hozzájárul a csontok, ízületek egészségéhez. Emellett a fehérje növeli a jóllakottságérzetet, szerepe van a vércukorszint stabilizálásában, lassítja a szénhidrátok felszívódását, részt vesz a szövetek, az immunsejtek és egyes hormonok felépítésében, keletkezésében is. A magasabb fehérje- és alacsonyabb zsírtartalmú étrend segít fenntartani az előnyös testösszetételt. A bőrrel együtt fogyasztott húsrészek már magasabb zsírtartalommal rendelkeznek, így fogyasztásuk nagyobb körültekintést igényel.

Pulyka

A pulykahús, hasonlóan a csirkehúshoz, magas fehérje-, illetve alacsony zsírtartalommal rendelkezik. Élettani előnyei megegyeznek a csirkehúséval. Jelentősen gazdag B-vitamin-forrás, beleértve a B3-, a B6- és a B12-vitaminokat, melyek fontos szerepet játszanak a hatékony energiatermelésben, a sejtkommunikációban, valamint hozzájárulnak a vörösvértestek képződéséhez.

Amint láthatjuk, mindkét húsfélének több előnyös élettani hatása lehet, itt azonban fontos megemlíteni a feldolgozott termékek fogyasztásának gyakoriságát, mértékét. Idetartozik a pulykamell-, csirkemellsonka, virsli, melyek jelentősebb mennyiségű hozzáadott sót tartalmazhatnak. A túlzott sófogyasztás növelheti a gyomorrák kockázatát, illetve a magas vérnyomás kialakulását. Ha felvágottat fogyasztunk, mindig igyekezzünk törekedni a minőségi termékek beszerzésére és a mértékletes fogyasztásra.

Fürj

A fürjtojás ma már sok üzlet polcán megtalálható, fogyasztásának jótékony hatásai egyre inkább köztudatba kerülnek, ugyanakkor a húsa egy rendkívül ritkán felhasznált alapanyag, pedig nagyon egészséges, koleszterinben és zsírban szegény, vasban, cinkben és vitaminokban viszont gazdag húsféle.

Nyúl

A nyúlhús nem a legelterjedtebb húsféle, annak ellenére, hogy fogyasztása előnyös élettani hatásokkal járhat. Mivel fehér húsról van szó, így szintén említésre méltó alacsony zsír-, illetve magas fehérjetartalma, valamint a pulyka- és csirkehúsfogyasztás során említett pozitívumok nyúlhús esetén is helytállók. Fogyasztása bátran beilleszthető zsírvesztést megcélzó diétába vagy reformtáplálkozásba is, szív- és érrendszeri betegeknek is javallott. Könnyen emészthető húsféle, friss zöldfűszerekkel és zöldségekkel bármilyen formában elkészíthető. Remekül illik hozzá a fokhagyma, a fekete bors, a rozmaring, a tárkony, a kakukkfű. Ha szeretnénk változatossá tenni húsfogyasztásunkat, érdemes a csirke- és pulyka- helyett néhanapján nyúlhúst is beiktatni étrendünkbe. Mivel a boltokban nem igazán fellelhető húsféléről beszélünk, így valószínűbb, hogy ha sikerül beszerezni, akkor jobb minőségű, tisztább, antibiotikumoktól és hormonmaradványoktól mentes húst dolgozhatunk fel.

Nyúlcomb tepsis burgonyával és vegyes káposztasalátával

Hozzávalók (2 személyre):  

• 2 nyúlcomb

• 2 gerezd fokhagyma

• 1-2 kávéskanál majoránna

• 1 evőkanál olívaolaj

• 400 g burgonya

• 1-2 gerezd fokhagyma

• rozmaring

• 2 evőkanál olívaolaj

• 200 g reszelt káposzta

• 100 g natúr joghurt

• 1 kiskanál mustár

• 1 kiskanál balzsamecet

• friss kapor, só, bors

Elkészítés: A combokat fokhagymával, olajjal bedörzsöljük, sóval, majoránnával fűszerezzük, sütőzacskóba helyezzük, majd lezárjuk, és előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 1 óra alatt készre sütjük. A krumplit megtisztítjuk, vékony szeletekre vágjuk, meghámozzuk, rozmaringgal és fokhagymával fűszerezzük, sózzuk, borsozzuk, olívaolajjal meglocsoljuk és átforgatjuk. Szintén sütőben, a hús mellé tesszük és 30-35 perc alatt ropogósra sütjük. Közben a káposztát lereszeljük, szószt készítünk a joghurtból, mustárból, ecetből, majd a szósszal összeforgatjuk, megszórjuk friss kaporral, sóval, borssal, ízlés szerint fokhagymával fűszerezzük.

Töltött káposzta darált szárnyashússal

Hozzávalók (9 töltelék):  

• 9 db savanyúkáposzta-levél  

• 250 g darált csirke- vagy puly­kamell

• 100 g előgőzölt barna rizs vagy bulgur

• só, bors

• 2 teáskanál fűszerpaprika

• 2 szál csombor

• 1-2 babérlevél

• 1 tojás

Elkészítés:  

A darált csirkehúst fűszerezzük sóval, borssal, fűszerpaprikával, majd hozzáadjuk a tojást, a bulgurt vagy barna rizst. A leveleire szedett káposztát megtöltjük: minden levél közepébe gombócnyi darált húst helyezünk, majd összecsavarjuk, egy fazékba helyezzük a töltelékeket. Tetejére vékony csíkokra vágott káposztát vagy nagyobb káposztaleveleket is tehetünk. Vízzel felöntjük addig, hogy jól ellepje a káposztát, hozzáadjuk a csombort, babérlevelet, majd lassú tűzön 1,5-2 órát főzzük. Joghurtos vagy tejfölös öntettel és teljes kiőrlésű kenyérrel tálaljuk.