Hatvannyolc versenyre benevezett sajtminta, huszonhét sajtmester, hat előadás, kézműves termékek és állandó programok – idén magasra tette a lécet a Böjti Csemege.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) mindenki számára nyitott eseményként szervezte meg a Böjti Csemege Kárpát-medencei sajtmustrát Borospatakán, mert nemcsak a termelőket szeretnék fejleszteni, hanem a fogyasztókat is.

– Fel szeretnénk hívni az emberek figyelmét arra, hogy a környék komoly biodiverzitásának köszönhetően kiemelkedően egészséges sajtokhoz juthatnak hozzá helyi termelőktől – mondta Becze István, az SZGE elnöke, akinek nem titkolt célja a helyi kézműves sajtok világpiacon való megjelenése.

A rendezvényt azzal a céllal szervezték, hogy felhívják a figyelmet a székelyföldi tejtermékek, sajtok különlegességére, értékére és arra, hogy a szabadtartású tehenektől származó, úgynevezett szénatej sokkal kiválóbb minőségű, mint a tápokon nevelt, intenzív tartásban nevelt tehenek által adott tej.

Székelyföldről, Erdélyből és Magyarországról is érkeztek sajtkészítők, a hatvannyolc benevezett mintát a Magyar Sajtkészítők Egyesületének szakmai képviselete bírálta el. Bányász József sajtmester szerint a versenyszféra egyik hozadéka az önismereti folyamat:

– Jó, ha mások is véleményt formálnak egy olyan termékről, ami gyakorlatilag nagyon mély terroir esszenciákat hordoz, emellett fontos, hogy az ember ne legyen elfogult önmagával, kritikus tudjon lenni, javítsa a munkája tartalmát, ezért néha szembe kell nézzen a mások véleményével – ennek apropója ez a sajtmustra.

Sárig Attila gyimesbükki sajtkészítő is részt vett az eseményen, akinek az érlelőjében egy új fehérpenészt fedeztek fel, decemberben pedig be is jegyezték az új penicillinfajtát.

– A kérge enyhén gombás utóízt ad vissza, emellett kordában tartja a rossz penészeket, mert úgy bevonja az egész sajtot, hogy azok nem férnek hozzá. Másik nagy előnye, hogy nagyon kevés a kezelési igénye, így rengeteg időt megspórolok – mondta.

Az erdélyi gasztronómia egyik leglelkesebb képviselője, Trucza Adorján-László szerint a sajtmustra nagyon jó alkalom arra, hogy a termelők és a fogyasztók találkozzanak, beszélgessenek és népszerűsítsék saját értékeiket. Szerinte azért van szükség ilyen jellegű eseményekre, mert a napi rutin mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni ezekről az értékekről, ilyenkor pedig visszaigazolást, elismerést kapunk külső, értő szakemberektől.

A böjtös időszakban az eseményen a sajtok mellett a hal kapta a főszerepet, a résztvevők szegedi, bajai és bükszádi halászlevet meg természetesen a ferencesek pisztránglevesét kóstolhatták meg. Adorján egyre inkább azt tapasztalja, hogy növekszik a halfogyasztás Székelyföldön, és abban bízik, hogy a kereslet húzza magával a kínálatot, aminek eredményeként egyre jobb minőségű halak kerülnek be a helyi gasztronómia kínálatába.

Más portékákat is be lehetett szerezni a böjtös asztalra: méztermékeket, mézeskalácsot, kürtőskalácsot, pálinkát, bort, péktermékeket, lekvárokat, szörpöket és teafüveket is.

NYERTESEK

Szöveg: Szilágyi Katalin