Nincs egyetértés annak a népi jövendölésnek az igazságtartalmáról, hogy az év elején elfogyasztott hal bevonzza vagy elüldözi a szerencsét. Idén Madéfalván amellett tették le voksukat, hogy a hal szerencsét hoz, hiszen vízkeresztet követően meghívták Munk Eriket, a Kárpát-medence halászléfőző-bajnokát, hogy készítse el a falu meghívottjai számára az igazoltan legfinomabb drávaszögi halpaprikást.
Munk Erik a horvátországi Laskóból származik, a Duna és a Dráva torkolata közelében található településen, s a Drávaszög vagy Baranya tudvalevőleg elválaszthatatlan a halászlétől, vagy ahogy ott nevezik, halpaprikástól. Ahogy Munk Erik halászléfőző bajnok mondta, a drávaszögi halászlé, halpaprikás kicsit sűrűbb és csípősebb, mint a magyarországi, dunai, tiszai vagy bajai társai. A különbség a hozzáadott víz mennyiségében áll, vidékükön egyszerűen kevesebb vízzel készítik ezt a méltán híres fogást.

S hogyan válhat valaki a Kárpát-medence halászléfőző-bajnokává? Hát úgy, hogy kétszer is megnyeri a Kárpát-medencei Halászléfőző Magyar Bajnokságot! Az eseményen Magyarország különböző régióinak képviselői és a határon kívüli eső magyar közösségek legjobbai, meghívásos alapon vehetnek részt. Általában 24–30 csapat méri össze tudását, ezek közül kétszer kerekedett ki győztesként Munk Erik és csapata. Most is készül a versenyre, reméli, hogy újabb sikerrel ő lehet majd Kárpát-medence örök halászléfőző-bajnoka.

A kiváló halászlé titka
A Drávaközben adott a folyami hal, így Munk Erik gyakran készíti ezt az ízletes étket pontyból, harcsából, csukából, kárászből, kecsegéből, s vallja, minél több halfajta kerül egy halpaprikásba, annál finomabb az. Madéfalván azonban csak pontyból készült ez a fogás, összesen hatvan kiló pontyot hozott magával, amelyet nagyjából hétkilós porciókba kiadagolva, összesen nyolc üstben készített el. Mint megtudtuk, a halászlé esetében nem igaz, hogy minél nagyobb mennyiségben készül, annál finomabb, hiszen a jó halászlé titka az, hogy folyamatosan kell nagy lángon főjön, ezt pedig kisebb mennyiséggel egyszerűbb elérni. A fa tekintetében a vörös fűzre esküszik a halászléfőző-mester, mint fogalmazott: „Amit a Duna kidob a partra, azt összeszeded, megszárítod, annál jobb nincsen!”
Munk Erik otthoni alapanyagokból szeret főzni, a halat és a fűszerpaprikát mindig viszi magával otthonról, és ha halászléfőző-versenyre megy, akkor a hazai kútvizet is felpakolja. Mint mondta, a hazai vízzel tudja a díjnyertes halpaprikását rekreálni megfelelő minőségben, a jó hazai víz is az egyik titka a jó halpaprikásnak. A másik titka a kiváló minőségű fűszerpaprika – szerencsére a Drávaszögben ebből sem szenvednek hiányt. Munk Erik az anyósa által, hagyományos módszerrel készített és szárított paprikát használja leggyakrabban, ebből is került a madéfalviak számára főzött ételbe.

Amúgy a jó halpaprikáshoz összesen öt alapanyag kell: hal, fűszerpaprika, hagyma, só és víz. „A Jóisten azért teremtett öt ujjat az embernek, hogy meg tudjuk számolni, mi megy a halászlébe” – jegyzi meg tréfásan Munk Erik. Egy kiló halhoz a halászléfőző-mester összesen tíz deka apróra összekockázott hagymát ad, erre jön a víz, a fűszerek, a hal, és az egészet nagy lángon, állandó forrásban készíti. Mint mondta, ha elkapunk egy jó forráspontot, onnantól kezdve mindig kiváló minőségű ételt tudunk készíteni. A Drávaszögben a halpaprikást tésztával – értsd: laskával – fogyasztják, Madéfalván gyufalaskával szolgálták fel az ízes, díjazott vöröslő halfogást.

Tanuljon a nagyoktól: Munk Erik, a Kárpát-medence halászléfőző-bajnoka mutatta meg, miért az ő halpaprikása a legjobb!
youtube.com/szekelykonyhaeskert
Ha feliratkoznak, sosem maradnak le a legfrissebb tartalmakról!


