Az élelmiszer-pazarlás egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban, de még mindig sok félreértés övezi. Sokan úgy vélik, hogy a probléma jelentéktelen, vagy hogy nincs nagy hatással környezetünkre. Az ezzel kapcsolatos tévhitek tisztázása és az élelmiszer-pazarlás megelőzése érdekében jött létre a Food Savers kezdeményezés Hargita megyében. Lássuk az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket, hogy jobban megérthessük a pazarlás valós következményeit.

A háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége elenyésző

Gyakran halljuk, hogy a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék csupán apróság, és hogy a fő probléma inkább a termelésben, feldolgozásban vagy éttermekben rejlik. Ez azonban nem teljesen igaz. Az Európai Unióban az összes élelmiszer-hulladék több mint fele, 54 százaléka a háztartásokból származik. Ez évente átlagosan 72 kg élelmiszer-hulladékot jelent fejenként. A kutatások azt mutatják, hogy a konyhánkból eldobott élelmiszerek apránként felhalmozódnak, és meglepően nagy mennyiségű élelmiszer-hulladékot eredményeznek.

Az élelmiszer-hulladék nem káros a környezetre, hiszen könnyen lebomlik.

Az élelmiszer-pazarlás nemcsak pénzügyi vagy etikai kérdés, hanem jelentős hatással van a környezetünkre is. Amikor az élelmiszer-hulladék lebomlik a szeméttelepeken, metánt szabadít fel, ami harmincszor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. Az élelmiszer-hulladékoknak tulajdonítható üvegházhatású gázkibocsátás a légi közlekedésből származóval hasonlítható össze.

A mezőgazdaság, különösen nagy léptékben, káros hatással van az élővilágra, veszélyeztetve a növény- és állatvilág sokszínűségét. Ennek a következménye fokozottan káros, amikor az ott megtermelt élelmiszert végül eldobjuk. Emellett a szeméttelepeken lebomló élelmiszer-hulladék olyan lecsapódást képez, amely szennyezheti a talajt és a talajvizet.

Az eldobott élelmiszer ára annyi, mint amennyit a boltban fizettünk érte

Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy az eldobott élelmiszer ára csupán az üzletben fizetett összeg, de valójában sokkal többről van szó. Minden eldobott élelmiszerrel nemcsak a termék árát, hanem az összes felhasznált erőforrás értékét is elpazaroljuk, amelyeket a termeléséhez, csomagoláshoz, szállításához, hűtéséhez, tárolásához és értékesítéséhez felhasználtak. Egy kilogramm zöldség például rengeteg vizet, energiát, üzemanyagot, munkaerőt és egyéb erőforrást igényel, hogy eljusson hozzánk. Ha végül a kukába kerül, mindezeknek az erőforrásoknak az értéke is kárba vész.

Az élelmiszer-pazarlás a háztartásoknak nemcsak közvetlen pénzügyi veszteséget okoz, hanem további rejtett költségeket is jelent. Egy átlagos háztartás évente körülbelül 3000 lejt veszít az eldobott élelmiszerek miatt. Emellett az eldobott ételek elkészítéséhez használt víz, áram és gáz értékét is elpazaroljuk, és több hulladékkezelési költséget fizetünk adók és hulladékdíjak formájában. Az étkezéstervezés és a tudatos bevásárlás hiánya pedig idő- és üzemanyag-pazarláshoz is vezethet, mivel így többször járunk boltba és többször főzünk.

A szavatossági dátum után már semmilyen élelmiszer nem fogyasztható

A szavatossági dátumokkal kapcsolatos tévhitek gyakran vezetnek ahhoz, hogy még fogyasztható ételt dobunk ki. A „minőségét megőrzi” („a se consuma de preferință până la”) felirat azt jelzi, hogy a termék a gyártó által garantált minősé­get meddig őrzi meg. Ezen dátum után változhat az étel íze, illata, színe vagy állaga, de ez nem jelenti azt, hogy már nem fogyasztható. Sokan hajlamosak kidobni a terméket, ha elérkezik a „minőségét megőrzi” dátum, pedig gyakran még hosszú ideig biztonságosan fogyasztható marad. Ezzel szemben a „fogyasztható” („a se consuma până la/expiră la”) felirat főleg a gyorsan romló élelmiszerekre vonatkozik, mint például tejtermékek és húsok, amelyeknél fontos a lejárati dátum betartása, mivel ezek gyorsan romlanak. A dátum lejártáig azonban biztonságosan fogyaszthatók.

Az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása nemcsak anyagi előnyökkel jár, hanem segít fenntarthatóbb és egészségesebb életet élni. Az étkezés megtervezésével, tudatos vásárlással, helyes tárolással és a maradékok kreatív felhasználásával jelentősen csökkenthetjük a hulladékot, így nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem hozzájárulunk környezetünk megóvásához is.

A Food Savers kezdeményezés hasznos információkat és ötleteket kínál, amelyek segíthetnek, hogy otthonainkban minél kevesebb étel vesszen kárba. A projekt Facebook-oldalán (www.facebook.com/foodsaversproject) számos megoldást találunk a költséghatékony étkezéshez és bevásárláshoz, helyes tároláshoz, maradékok felhasználásához és a lejárati dátumok helyes értelmezéséhez.

A Food Savers projekt célja az élelmiszer-pazarlás megelőzése Hargita megyében, és 2024. július – 2026. június között valósul meg az Európai Unió társfinanszírozásával, a Bizottság Egységes Piaci Programja keretében. A projektet Hargita Megye Tanácsa valósítja meg partnerségben a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással és Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületével.

Fotó: freepik.com