Aki egy kick-boxoló békára gondolt, tévedett, aki meg a Tini Nindzsa Teknőcökre, az sem találta el. A mikrozöldekről van szó ‒ vagy mikrozöldségekről, apró, ehető növényi hajtásokról ‒, amelyek kicsik ugyan, de mindegyik tömény vitaminforrás, tápanyagdús, és nagyon gazdag, intenzív íze van. Általában zöldségfélék ezek, de fűszernövényekből is lehet mikrozöldet növeszteni. A Székely Konyha és Kert stábja egy csíkszeredai mikrozöldfarmon járt, Ilyés Andrea nefrológus és Kelemen Imola archaeozoológus termesztőknél, akik a karantén alatt döntötték el, hogy mikrozöldeket fognak termeszteni otthon. Ilyés Andrea szerint a Covid hozadéka a kisvállalkozás, amely a vesztegzár ideje alatt szabadidős tevékenységként indult, de ma már éttermeknek is szállítanak mikrozöldeket, és munkájuk, illetve családjuk mellett időt fordítanak a mikrozöldek termesztésére, értékesítésére is.

‒ Kuriózumnak számít és egészséges. Többek között ezért is tetszett nekünk, ezért vágtunk bele – tette hozzá Andrea.

Andrea elmondása szerint fontos leszögezni, hogy a mikrozöld nem csíra, a kettő teljesen külön kategória, ugyanis termesztési eljárásukban is különböznek, tápanyag-összetételükben és ízvilágukban is másak, és fogyasztani sem ugyanúgy lehet őket. A mikrozöldségnek például kell termesztőközeg, amiben megkapaszkodhatnak a gyökerek, magas fényigénye van, és akár 21 nap is lehet a termesztési idő. A csíra ehhez képest nem igényel termesztőközeget, csak vizet, nincs nagy fényigénye, a termesztési idő legfeljebb öt-hat nap lehet. Lényeges különbség továbbá, hogy a csíra egészében fogyasztható, a gyökerekkel együtt, a mikrozöldségnek azonban csak a szára és a levele ehető, a gyökereket pedig le szokták vágni. Andrea szerint ezután a legjobb hűtőben tárolni a mikrozöldeket ‒ akár egy hétig is eláll ‒, ugyanis így lehet megállítani a növekedést.

Kicsi, de erős

Mint Andrea mondta, a mikrozöldek nem igényelnek hozzáadott tápanyagot, a magból megkapnak mindent, amire szükségük van ‒ a vízen és a fényen kívül. Nagy népszerűségnek örvend a napraforgó, a borsó, a retek és a brokkoli, de termesztettek még zsázsát, bazsalikomot, amarántot, mungóbabot és lencsét is. A mikrozöldtermesztés Andrea szerint folyamatos kísérletezés, a stáb látogatásakor épp a metélőhagymával „ismerkedtek”. Volt negatív tapasztalatuk is, a csicseriborsós kísérletük például teljes csőd volt. Termesztéskor figyelniük kell arra, hogy ne penészedjenek meg ezek a kis növények ‒ hiszen magas páratartalomra van szükségük a növekedéshez ‒, ezért folyamatos ventilálásra van szükség. Továbbá stabil hőmérséklet kell a növényeknek, 20 és 22 Celsius-fok kell legyen télen-nyáron. 

Ha ma készülne a képregény és a rajzfilm Popeye-ről, a tengerészről, akkor biztos, hogy nem a spenót lenne az ő kedvenc étele, hanem a mikrozöldek ‒ valószínűleg az összes mikrozöld. Persze ma már köztudott, hogy a rajzfilmben tévhiten alapul a spenóttal kapcsolatos szupererő, amit Popeye mértéktelen spenótfogyasztással tudott elnyerni, de tény, hogy a mikrozöldek nagyon egészségesek. Szakértők szerint például egy marék brokkolimikrozöld annyi tápanyagot tartalmaz, mint két kilogramm kifejlett növény, hiszen a mikrozöldben sűrítve van meg minden vitamin, nyomelem és ásványi anyag. Andrea szerint sokféleképpen fogyaszthatók a mikrozöldek, hiszen jól talál salátákba, smoothie-ba, főzelékekbe, de rántotta mellé is ideális, a vajas kenyérrel is jól megy, szendvicsbe is tökéletes, sült hússal is finom, és harapnivalónak is kiváló. Bár a székely háztartásokban nem elterjedt, Andrea úgy gondolja, hogy az embereket rá lehet nevelni a jó dolgokra.

Péter Ágnes