Úgy szállnak egymás után a hónapok, hogy az ember alig bírja követni őket. Most tartott javában a fűtésidény (mondjuk, az itt az év nagy részében szükséges rossz/jó), aztán már megint a híres római császár, Julius Caesar hónapjába léptünk, kinek bokros csatározásai közepette még naptárújításra is telt ideje, mely okból a tizenkét hónapból egy az ő nevét viseli. Ekkortájt ehetünk nyakra-főre hideg leveseket, friss salátákat, bográcsozhatunk és süthetünk mindenfélét roston, mert kettőt pislantunk, és már veri az ablakot az apró szemű őszi eső. Na, de ne essünk depresszióba, élvezzük ki teljesen ezt a rövidke meleg időszakot, gyűjtsünk magunkba D-vitamint, arcunkat simogassák meleg napsugarak, talpunkat a zöld fű, közben meg együnk finomakat, hogy a gyomrunk se érezze elhanyagolva magát! Mai eledeleink összekötő eleme a spenót (meg az enni akarás), melyből soha nem fogyasztunk eleget, pedig egészségesek lennénk tőle, mint a vas (vagy makk, de azt meg nem tartalmaz).

Zöld gazpacho

Címünk a gazpachokedvelők számára kissé furcsának tűnhet, tudván, hogy eme leves alapja a piros paradicsom. De ha figyelembe vesszük azt, hogy földrajzilag a levesem lelőhelye a Gyergyói-medence, mely éghajlatilag nem a legmelegebb tájékok egyike, ráadásul mindehhez hozzáadjuk, hogy lehetőleg helyi termékekből főzünk, máris értelmet nyer eledelünk színe. Melyben a zöldségek azért nem pirosak (sárgák, lilák, narancssárgák stb.), mert a nyár e szakaszában még zöldek. Pláne a paradicsom. De kicsire nem adunk, összeszedtünk helyette mindenféle zöldeket (amik egyébként már beértek), és alkottunk belőle egy igazi, zamatos, hideg, nyári levest. Simogató napsütésben levesünk a benne lévő rengeteg klorofill miatt folyékony napfényként csorog le torkunkon, és akkor a vas-, folsav-, K-vitamin-tartalmáról még nem is beszéltem. Szóval nemcsak finom, hanem egészéges is!

Hozzávalók:

• 1 db cukkini

• 1 kisebb szárzeller

• 2 db uborka

• 1 db póréhagyma

• 1 db zöld kaliforniai paprika

• 2 marék spenót

• petrezselyemlevél

• zöld kapor

• 1 nagy szelet szikkadt kenyér

• 2 cikk fokhagyma

• 1 lime

• olívaolaj

• hideg víz vagy lehűtött húsleves

Elkészítés:

A felszeletelt zöldségeket és fűszernövényeket turmixban pépesítjük. Egy serpenyőben olívaolajon a 2 gerezd fokhagymát és a kenyérszeletet megpirítjuk, majd ez is mehet a turmixgépbe, ahol folyadékkal felöntve összezúzzuk. A folyadékot óvatosan adagoljuk, míg elérjük a kívánt állagot, mely ugye személyes ízlésenként változhat, ezért mindenki használjon annyi vizet, amennyit szeretne. Utólag pedig bevallom, a zellert, paprikát és póréhagymát kissé előpirítottam, végeredményünk így számomra inkább illik a leves és nem a zöldségturmix kategóriába. Friss is, és sütött is, friss zöldfűszerekkel, magokkal szórva a természet és az élet szimbóluma egy tányéron.

Hentestokány

Második fogásunk egy füstölt halas saláta, esetleg egy tokány. Beszéljünk most a másodikról. A különféle tokányok egyik fajtája a hentesnek nevezett, mely a mészárszékek maradékmentő koncepciójának következménye, ugyanis eledelünk mindenféle húsdarabkákból készíthető. Lényeg, hogy az összetevőket csíkokra szeleteljük, mely a tokánydizáj legfontosabb eleme. Egy valamit magára adó hentes persze csakis húsból készíti, ehhez kétség sem fér, meg a nyáron használt nagy bogrács aljába általában mindenki szór valamilyen húst. Legalábbis nálunk felé. Persze csakis az íze végett. De mivel ugyanakkor utolért a gombaszezon is, gondoltam egy merészet, a húst pedig gombára cseréltem. Keserédes időszak ez számomra, lévén igen nagy kedvelője a gombák lelőhelyen való beszerzésének, lakhelyem egyik nagy előnye ugyanis, hogy a kapunktól pár kilométerre már zöld fenyvesek árnyékában akaszthatom le az avarból a róka, hirip, fenyőalja, pereszke és egyéb gombafajokat. Mindezt sajna egy fájdalmas múlt időbe kell tennem, és igaz, hogy egy visszacsapódó fenyőág sem tesz túl jót az arcbőrnek, de köztudottan a távolság megszépíti az emlékeket. Amióta a medve már nemcsak az erdőben, hanem az utcáinkon is talpal, futóképességem meg közel a nullához, nem kísértem a sorsot, a gomba úgyis valamely módon betalál a konyhámba. Nekem persze szedni jobb volt, mint venni, de mit tehet az ember, ha telnek az évek, alkalmazkodik, és annak örül, hogy bár enni még tudja. Mai falnivalónkba sárga kalapú róka, barna hirip és fehér csiperke került, színben és ízben teljes összhangban kényeztetvén bennünket. És hogy spenót is kerüljön a tányérra, vele töltött gnocchival tálaltam a tokányt.

Hozzávalók:

• 10 dkg füstölt szalonna

• olaj szükség szerint

• 2 fej vöröshagyma

• 80 dkg vegyes gomba

• 2 gerezd fokhagyma

• só, bors

• 3 ek. sűrített paradicsom

• 2 db savanyú uborka

• 1 tasak spenótos gnocchi

Elkészítés:

Az apróra vágott szalonnát süssük pirosra, és adjuk hozzá a csíkokra szeletelt hagymát, fokhagymát és gombát. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a sűrített paradicsomot (most kockára vágott paradicsomot használtam), és ha majdnem kész van, a csíkokra szelt uborkát is.

Füstölt hal egressel

Ha hideg falatokra vágyunk a nagy forróságban, készíthetünk mindenféle vegyes salátát. Jelen salátánk elkészítése kissé macerás, ugyanis vannak benne nyers, füstölt, sült és főtt alkotóelemek, de mondhatni, minden izzadságos munkát feledtet az első falat belőle. Utána meg a többi. Nem tudom, más hogy van vele, de jómagamnak van egy olyan jó (vagy rossz) szokása, hogy fejben összepárosítok két, talán együtt furcsának ható alapanyagot, és kutatni kezdek könyvekben, interneten, szerepelnek-e ugyanabban a receptben. És láss csodát, általában igen. Imígy járt most az egresbokron árválkodó pár szem és egy csomag füstölt hal együttese. Különböző receptek nyomán létrejött a sajátom, mely most készült először, de garantáltan nem utoljára.

Hozzávalók:

• 20 dkg füstölt hal

• 40 dkg apró krumpli

• 1 kis cukkini

• 1 marék egres

• 10 dkg

• 20 dkg mozzarella (kecskesajt, feta...)

• 20 dkg spenót

• só, bors, olaj, vaj

Az öntethez:

• 2 ek. mustár

• 1 kk. cukor

• ½ dl olaj

• ½ lime leve

Elkészítés:

Az árus (egy másik, aki nem én vagyok) és a többi vásárló furcsálló tekintetének tüzében válogatott apró krumplikat megfőzzük (csak félig), majd szétlapítva, kis vajdarabkákkal koronázva, közédobált egresszemekkel együtt megsütjük. A spenótot is főzzük (de akár nyersen is ehetjük), a cukkinikarikákat megsütjük, a halat falatnyi darabokra tépkedjük, a mozzarellát kockákra vágjuk, a zöldhagymát feldaraboljuk. Az alapanyagokat óvatosan összeforgatjuk, az öntettel meglocsoljuk, majd élvezettel elfogyasztjuk. Mióta az egres már nem opció (leérés miatt), próbáltam aszalt tőzegáfonyával is. Mondhatni, mindkettőnek megvan a saját varázsa! Kísérletezés a tudás anyja, mely tapasztalatom szerint nem mindig sül el jó irányba, de amikor igen, akkor nagyon. Mindezekkel együtt, ételt én még el nem dobtam, csak egyszer egy levest, fazekastól, melybe még a fakanál is belesült (szó szerint nagyobb volt a füstje, mint a lángja), mely ismeret okán készülő ételt, mint kisgyermeket, soha nem hagyok magára. Legyen ez a mai nap tanulsága.