Előző lapszámainkban már érintettük részlegesen a főétel és a bor párosításának alapelveit, de egy kis ismétlés mindig elkel. Amikor bort választunk az ételek mellé, elsősorban azok súlyát, savasságát, zsírtartalmát nézzük, ezután következik az összjáték lehetősége. Az alapanyag mellett mindig lényeges a szósz is, ez főleg tésztaételek esetében mérvadó, ugyanis a tészta önmagában nagyon semleges.

Szokás mondani, hogy improvizálni akkor vagyunk képesek, ha ismerjük az alapokat. Esetünkben a „bölcsesség” és a bevett gyakorlat azt mondja, hogy paradicsomos alapú tésztához rozé vagy vörösbor illik, sajtos, pesztós, vajas, tojásos tészták mellé pedig inkább fehér.  

Evés előtt egy kis kesernyés aperitif vagy pezsgő ajánlott. Sör és pálinka viszont csak a fogás után, mert képes teljesen leterhelni az ízlelőbimbókat. De persze teljes nyugalommal és önbizalommal igyunk azt, amit szeretnénk, és amit az ízlésünk diktál.

Túrós laska/csusza

Karakteres, erős, sós és zsíros étellel kezdünk. Egy penge savú fehérbort tudunk ide elképzelni, vagy pezsgőt. Egy erdélyi rajnai rizling vagy királyleányka izgalmas próbálkozás lehet, de a fűszerezés elvihet más irányokba is. Egy borsosabb változat mellé már egy kiváló zöld veltelini is megy.  

Diós laska

Ez már nehezebb feladat, de hálás tud lenni. Itt olyan bort érdemes próbálni, amelyben az étellel közös íz és aromajegy van. Van néhány hazai és külföldi fehérbor, amely tud diós, pörkölt magvas aromát mutatni. Ilyen egy olaszrizling, néhány muskotályfajta, főleg az ottonel, egy olaszrizling vagy a külföldi klasszikusok, mint a mandulás pinot grigio vagy a mogyorós burgundi chardonnay.  

Káposztás laska

Ez esetben az első kérdés, amit fel kell tenni, az, hogy vörös a káposzta, vagy sem. Vörös káposztával készült ételek mellé egy könnyű vörösbort ajánlatos próbálni, mint a pinot noir, gamay vagy kadarka. Ha nem piros a káposzta, akkor egy magas savú fehérbor jobban működik. Egy rajnai rizling, zöld veltelini vagy furmint már izgalmas.  

Mákos laska

Egy újabb izgalmas étel, amely számos lehetőséget kínál. A friss mák földes-fűszeres íze mentén is el lehet indulni, de ha enyhén borsos vagy csípős, akkor is vannak opciók. Az első esetben jól működhet egy habzóbor, egy kis cukorral megtámogatott prosecco vagy könnyed, jó savú fehérbor, mint a szürkebarát, olasz- vagy rajnai rizling, esetleg egy aromás olasz fajta, mint a verdicchio vagy a moscato. Ha fűszeres-mákos ételhez keresünk bort, akkor egy enyhén behűtött laza vörös is elmegy, de a fűszeres tramini is szép opció lehet, sőt egy félszáraz tokaji is.  

Rakott kolbászos tészta  

Ennél a fogásnál már nagyobb a mozgásterünk. Ez esetben is fő kérdés a szósz, illetve a kolbász jellege. Az a legfontosabb változó, hogy paprikás a kolbász, vagy sem, illetve hogy a szósz paradicsomos vagy sajtos.  

Paradicsomos szósszal a kolbász szinte lényegtelen. Egy frissítő hideg rozé után nyúlnánk, vagy egy enyhén behűtött fűszeres vörösbor után, mint egy jó könnyed kadarka vagy egy észak-erdélyi syrah.

Ha besamellel készült az ételünk, akkor már inkább fehérbort választanánk, mindenképpen egy magasabb savú szőlőfajtából. A jolly joker itt is a rajnai rizling vagy egy jó magyar furmint. És persze érdemes itt is a pezsgőre gondolni, a szénsav kiválóan frissíti a szájpadlást az étel után. Ha paprikás a kolbász, egy rozé pezsgő is működhet.  

Megjegyzés: érdemes a pezsgőre mint borra tekinteni, amelyet ugyanúgy lehet, illetve érdemes minden fogás mellé kipróbálni, nem csak ünnepléskor.