Majd húsz éve annak, hogy a piacon rám tukmáltak egy szilvafacsemetét, mely úgymond óriási, fehér, lédús gyümölcsöt fog ontani, mihelyt eléri a felnőttkort. Egy-egy évben roskadozik is, a sok besztercei szilva alatt majd földig hajolnak az ágak, és így, ezzel elégedett is vagyok, ugyanis szerintem ez a fajta a szilvák királya. Mindenféle termék előállítható belőle, lehet főzni, sütni, aszalni, sőt, eszes eleink kuktából kikanyargó rézcsövön kicsepegő nedveit is előszeretettel fogyasztották. Ugyan jómagam nem vagyok az alkoholtartalmú italok nagy pusztítója, de hosszú évek során rájöttem, hogy ha egy ember inni akar, inni fog (ha netán javasolják, hogy ne tegye, akkor pont a dupláját fogja elkortyolgatni), ezért az esélyegyenlőség jegyében és a családi béke megőrzése érdekében ajánlott a szilvaíz mellett a pálinka főzése/beszerzése is!

Mi az epret június közepétől szüreteljük, a szilva az utolsó kerti gyümölcs a sorban, szeptemberben kezd érni, és bizony még októberben is lelhető jó néhány a fa árnyékosabb oldalán. Köztudottak a szilva jótékony hatásai, míg kalóriában és zsírokban szegény, vitaminokban és ásványokban gazdag, imígy járulván jótékonyan az egészség fenntartásához. Iktassuk hát folyamatosan az étrendünkbe!

Sült szilvaíz

A több szempontból is híres magyarózdi toronyalja számomra – többek között – azért fontos, mert egy darabig a lakhelyemet jelentette.  

A templom, mint minden rendes rokona, a dombtetőn állt (persze ott áll most is), mely domboldalt néhol sűrűn belepték a szilvafák. Aztán mivel édesanyám jó egészségnek örvendett – meg amúgy is az volt a szokás –, ősszel a termés az üstbe került. Énnekem az őszi Ózd egyet jelent az udvarokon üstben rotyogó, köpködő szilvákkal. Hűvös napok, füst és kisebb égési sebek mindazoknak, akik nem elég serények. Már maga a gyümölcs szedése is nagy „élmény” volt, hát még a szilvaíz kavargatása! De a végeredmény!!! Az íze, az illata!!! Állandóan kísértett. Valahogy azonban sohasem volt kedvem, időm, szilvám, akármim ugyanezt eljátszani egy villanytűzhelyen. No, de egy szép napon találkoztam a Szilvaíz sütőben című recepttel, amibe első látásra beleszerettem.

Elkészítése: Szedjük/vegyük és magozzuk ki a szilvát, és potyogtassuk bele (a legalsó sort vágott felével felfelé!) egy ecettel kikenegetett nagy lábosba (háztartásom legnagyobb darabjába kb. 4 kg fér), majd tegyük a 140 fokra hevített sütőbe. Négy-öt óra múlva készen kivehetjük. Néha belekavarhatunk! Üvegekbe gyömöszöljük, melyeket – egy kis fejenállás után – visszatesszük  a meleg sütőbe, ahol másnapra szerencsésen kihűlnek. Jó tudni, hogy a szilva mennyisége és lédússága arányában változik a lekvár elkészüléséhez szükséges időtartam! Nagy előnye, hogy nem igényli a folyamatos kevergetést. És cukorra sem tart igényt, tehát elérhető édesség cukorbetegek számára.
 

Szilvás gombóc

Kompótok, főtt gyümölcsök, rám ne pazaroljátok bájaitokat, mert megszeretni benneteket úgysem foglak! Megenni meg pláne nem! Ellenben igen szívesen fogyasztalak natúr és lekvár alakban. Tudta ezt már szép emlékű Nagyanyám is, aki gombóckészítés közben rólam és igényeimről sem feledkezvén meg, néhány nudlit (billemácsik, gyurkamonya, angyalpicili, pucu, pöcsmácsik, angyalbügyürű, cicinka stb.) sodort nekem a tésztából, majd azt lekvárral tálalta. És ha már ilyen ékes, ízes ez a magyar nyelv, hogy nudli szavunknak is tíz rokona van, akkor talán a gyakorlatban sem érzi megbecstelenítésnek, ha ízes lesz ő maga is. Természetesen szilvás. Egyébként azt mondják a rossz nyelv(ész)ek, hogy talán a megy igénknek van a legtöbb szinonimája (körülbelül kétszáz), én meg hajlamos vagyok nekik ezt el is hinni, mert nép még a Földet nem taposta, aki ilyen sokatmondóan, kifejezően battyogna, sompolyogna, csámborogna, ódalogna, csörtetne és csángálna. Ma reggel én is felkötöttem a nyúlcipőt, aztán nyakamba kaptam a lábam, hogy ebédre frissen készült nudli illatozhasson az asztalon.

Tésztája: főtt, majd áttört, hideg (kevesebb lisztet vesz fel!) krumpli, liszt, egy tojás, kis só, összegyúrva, formázva (most épp nem túl elegánsan kígyóznak), majd kifőzve.  

Jelzem: igen finom a mákos nudli is, álmatlanságban szenvedőknek kimondottan ajánlott!

Aszaltszilva-leves  

Az aszaltszilva-levesek főzésének ideje ősszel kezdődik, és egész télen szerepelhet a menüben. Földrajzi elhelyezkedéstől függően változnak a belekerülő alapanyagok, a Kisalföldön szemes paszuly, a Felső-Tiszántúlon füstölt hús és torma, Erdélyben füstölt hús és tárkony, az erdélyi szászoknál pedig krumpli és meggy egészíti ki az ízeket. Ózdon a gyümölcsleveseket csirkehússal főzték, ezért most néhány receptkeveredés nyomán született ez az egyed.

Elkészítése: A megtisztított, feldarabolt csirkét (szerény véleményem szerint levesbe való legjobb része a szárnya, ezért ebből szoktam egy csirkényit venni) hideg vízben feltesszük főni. Ha felforrt, a lángot kicsire véve, habját szedegetve, puhulásig rotyogtatjuk. Egy kis olajon megdinsztelünk egy hagymát és négy murkot (ez adja meg a végső szín egyik árnyalatát), majd ezt is a fortyogó leveshez öntjük. A főzés vége felé hozzáadjuk az apróra vágott szilvát és egy kanálnyi ecetes tormát. Behabarjuk a liszttel és a tojássárgájával elkevert tejföllel, de dúsíthatjuk dörzstarhonyával is. Azon forrón tálaljuk!
 

Csirkecomb aszalt szilvával

És hogy a második fogás se maradjon szilvátlanul, a csirkecombok vörösboros mártásába is szórunk néhányat. De készíthetünk aszalt szilvával töltött csirkemellet, avagy süthetünk császárszalonnába csavart aszalt szilvát is!

Hozzávalók: 4 alsó vagy felső csirkecomb, 3 közepes fej hagyma, 4 cikk fokhagyma, 15 dkg aszalt szilva, 3 dl édes vörösbor, 2 ek. liszt, 3 dl víz, balzsamecet, mustár, fahéj, só, bors.

Elkészítés: Forró zsiradékon megforgatjuk a csirkecombokat, mellészórjuk a vékony karikákra vágott hagymát és fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, és fedő alatt megpároljuk. A készre főtt combokat kivesszük az edényből, beletesszük a félbevágott aszalt szilvákat, majd vörösborral felöntve addig főzzük, amíg a fele elpárolog (mély borgőzszippantások megengedettek). Liszttel sűrítjük, balzsamecettel, mustárral, fahéjjal ízesítjük. A combokkal is fortyoghat egy picit. Leghozzáillőbb köret a krumplipüré.

 Berszán-Árus Csilla