A napjainkban, főképp a tavaszi időszak beköszöntével nagy népszerűségnek örvendő tisztítókúrákról már mindenki hallhatott, mi, táplálkozási szakemberek pedig gyakorta találkozunk azzal a tévhittel, mely szerint szervezetünknek szüksége van különböző méregtelenítő-, salaktalanítókúrákra.

Eloszlatva a téveszméket: egy egészséges szervezetnek nincsen szüksége méregtelenítésre, hiszen ezt a folyamatot elvégzik a méregtelenítőszerveink: a máj, a vesék, a keringési szervrendszer (a szívet is beleértve), a nyirokrendszer, a tüdő, a bélrendszer. Ha e folyamatok helyesen mennek végbe, akkor semmilyen méreganyag nem halmozódik fel a szervezetben. A tévhitek alapját az az elképzelés alkothatja, hogy a potenciálisan káros anyagok, tényezők (pl. alkohol, koffein, gyógyszerek, adalékanyagok, elektroszmog, környezet- és vízszennyezés) lerakódnak és felhalmozódnak a különféle szövetekben. Ennek az elképzelésnek van alapja, azonban korántsem olyan mértékben, hogy az a szervezet külsőleg alkalmazott „tisztítását” igényelné. Élelmiszerekkel nem lehet akkora mennyiségű adalékanyagot, tartósítószert, ízfokozót stb. elfogyasztani, amely gondot okozhatna. Egy bizonyos koncentrációban minden táplálék-összetevőre lehetne mondani, hogy „méreg”, de ez a koncentráció általában olyan nagy mennyiségű élelmiszerben található meg, amelyet egy ember képtelen elfogyasztani egy étkezés alkalmával vagy akár egy nap alatt. A méregtelenítőszerveinket csupán támogatni kell egy tápanyagdús, kiegyensúlyozott életmóddal, étrenddel, jó szokásokkal, nincsen szükségünk külsőleg alkalmazott méregtelenítőkúrákra, melyek akár károsak is lehetnek egészségünkre, és több kárt okozunk velük, mint hasznot.

Az esetek többségében léböjtkúrákkal, hashajtókkal vagy akár koplalással történik a szervezet „méregtelenítése”.

A legnagyobb népszerűségnek örvendő módszerek közé sorolható a limonádédiéta, májtisztító diéta, nyersétel-diéta, zellerlékúra, rizskúra, lúgosítókúra, tíznapos méregtelenítődiéta.

A fenti módszerek veszélyesek lehetnek, okozhatnak ásványianyag-, tápanyaghiányt, kiszáradást, migrént, ingerlékenységet, rossz közérzetet. Egy helytelenül kivitelezett, restriktív, hosszú táplálékmegvonással járó kúra tápanyaghiányos állapotokhoz vezethet, valamint a hosszú távú kalóriamegvonás fejfájást, energiahiányt, koncentrációs zavarokat, csökkent fizikai és szellemi teljesítményt idézhet elő, és akár emésztési problémák is felüthetik a fejüket, például székrekedés, gyomorbántalmak. A koplalás számos olyan anyagcseretermék (pl. ketontestek) felhalmozódásával jár, mely terheli a vese működését, és károsítja azt. Várandósok és gyerekek esetében nagyon veszélyes lehet, hiszen fejlődésbeli, növekedésbeli elmaradáshoz is vezethetnek. 

A fenti folyamatok nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségünkre is negatívan hathatnak, növelik az ingerlékenységet és a depresszív hangulat kialakulását, még inkább zaklatottá, stresszessé és éhessé tehetnek.

A hirtelen, nagymértékű fogyásnak sokan örvendeznek egy hasonló jellegű kúra véghez vitele után, viszont fontos megemlíteni, hogy a mérlegen mínuszban levő számok leginkább az elvesztett izomtömeget, tartalék szénhidrátot (glikogén) és ezzel együtt a szervezetben megkötött folyadék elvesztését jelenti. A tisztítókúrákat semmiképpen nem ajánlott fogyókúra céljából követni! Ha fogyás a cél, inkább apró lépésekben változtassunk, alakítsunk ki egy hosszú távon is fenntartható helyes életmódot! A kulcsszó ugyanis a hosszú táv. Egy kúra – ahogy a neve is mutatja – rövid idejű időintervallumot jelöl, mely nem a szervek erősítésére, fogyásra használandó módszer. Ha valaki általában egészségtelenül, rendszertelenül táplálkozott, megtörténhet, hogy egy hasonló kúra után/közben esetleg jobban érezheti magát, hiszen valószínűleg kevesebbet evett, mint azelőtt, és jobban odafigyelt az étkezési szokásaira, ám hosszú távon ezek a módszerek nem eszközei a jóllétnek. 

Javaslom, hogy figyeljünk oda az egészséges életmód alappilléreire az év minden szakaszában, ne csak hirtelen felindulásból akarjunk „megtisztulni”. Ha támogatni szeretnénk a méregtelenítőszerveink funkcionalitását és egészségét, figyeljünk oda az étkezési szokásainkra, tartózkodjunk a dohányzástól, végezzünk rendszeresen testmozgást, viseljünk természetes anyagokból (vászonból, pamutból, valódi bőrből, selyemből, gyapjúból stb.) készült ruházatot, nézzük meg alaposan a kozmetikumok és illatszerek összetevőit, tartsuk be a lakásban alkalmazott mosó- és tisztítószerek használatának biztonsági szabályait. Vegyük körül magunkat szobanövényekkel, szükség esetén használjunk légtisztító, víztisztító berendezéseket, és amikor csak lehet, menjünk ki a friss levegőre. Fogyasszunk sok friss, szezonális zöldséget, gyümölcsöt, kerüljük, mérsékeljük az erősen feldolgozott, adalékanyagokban bővelkedő félkész élelmiszereket, mértéktelen alkoholfogyasztást és táplálkozzunk rostdúsan. Finomított gabonák helyett részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabona-, álgabonaféléket, hüvelyeseket és belőlük készült tésztaféléket, péktermékeket. Mérsékeljük a húsfogyasztást és részesítsük előnyben a kistermelők által kínált, hazai élelmiszereket, valamint a napi folyadékfogyasztás mindig haladja meg a 2 liter tiszta vizet!

Vitos Dorottya