Vajdasági, kárpátaljai, erdélyi és magyarországi borászokkal beszélgettünk a szőlőtermést befolyásoló földrajzi és éghajlati viszonyokról, a múltba visszanyúló borászati tradíciókról és korszerű természeti technológiákról. Erre a Csíkszeredában megszervezett Borszereda adott lehetőséget, ahol számos különleges bort ismerhettünk meg.

Fiatal borászok Kárpátaljáról

– Fejenként négy liter bort hozhattunk a rendezvényre, mivel nem vagyunk benne az unióban, és nem engednek át többet a határon – mondja Ősz Ilona a Bereczky Borászat és a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesületének képviseletében, mivel borász férje és egyben az egyesület elnöke Magyarországra menekült az orosz–ukrán háború kitörése után, így gyakorlatilag Ilona viszi az üzletet. Megtudhatjuk tőle, hogy a kárpátaljai borászatban is érezhető az etnikai sokszínűség: nemcsak tipikus magyar fajta szőlők vannak, hanem ukrán és moldáv is. – Annak idején, amikor elkezdtek szőlőt telepíteni, Odesszából rendeltek oltványokat, mert azok voltak megbízhatóak. Most már a hagyományos régi magyar fajtákat telepítjük vissza Magyarországról, ezért is hoztuk létre az egyesületet, mert sajnos a Szovjetunió az összes szőlőtőkét kivágatta. A legidősebb szőlőültetvény huszonöt éves – meséli Ilona. Így értelemszerűen Kárpátalján csak fiatal borászok vannak – még ha a borkultúrájuk idős is. – Régen a Beregszász környéki területet Kistokajként is emlegették, mert a mikroklímája nagyon hasonlít a Tokajéhoz, csak ott a Tisza és a Bodrog összefolyása van, nálunk pedig a Tisza és a Borzsa folyó találkozik, a szőlőtermesztés a vulkanikus vonulatban történik.

A Bereczky borászat előnyben részesíti a helyi, hagyományos szőlőfajtákat, így a furmint, hárslevelű, sárga muskotály és ottonel muskotály mellett blauburgert is termesztenek. Mivel intenzív, bogyós gyümölcsökre emlékeztető aromája van, legtöbb esetben házasításokban használják fel, mint festőbort. Egy másik különleges szőlőfajta, amit egész Kárpátalján kevesen termesztenek, a citrusos ízű citronnij maharadzs fehérbor, amit a Sass Pincészetnél volt szerencsénk megkóstolni.

Az ukrán fogyasztók többsége a magasabb alkoholtartalmú, főként édes borokat szereti – tudjuk meg Ősz Ilonától.

– Ez egyébként úgy alakult ki, hogy régen, amikor messzire kellett szállítani a misebort, amire célba ért, tönkrement, ezért azt találták ki, hogy 96 százalékos alkoholt töltenek bele, ezzel felhozva a bor alkoholszintjét 16 százalékra.

Ez a legismertebb ukrán bor, ami kifejezetten misebor, a cahor, a sötét, rubinszínű édes és erős bor Krisztus vérét jelképezi.

– Az ukrán fogyasztók ezt a vonalat szerették. Hiába mondják, hogy semmi közük az oroszokhoz, csak rokon nemzedék. És az oroszok mit isznak? Vodkát. A magas alkoholtartalom a fontos.

Ennek ellenére a kárpátaljai borászok az ukrán piacra termelnek, mert csak annak a rétegnek akarnak bort készíteni, amelyik a minőségi borokat értékeli, hiszen abból is meg tudnak élni.

– Az a nagyon kis 2-5 százalék is sokat jelent létszámban, mert nagy az ország. Mi meg azt mondtuk, hogy Magyarország része voltunk, és mi azt a borkultúrát szeretnénk visszahozni.

A vajdasági föld sokszínűsége

– Vajdaság hét borvidékkel büszkélkedhet, ebből hat borvidék magyar érdekképviselettel rendelkezik, ezeket hoztuk el – mondja a vajdasági borászok képviselője, Fekete Andor.

A vajdasági borok sokszínűségét és egyedi ízvilágát a vidékek fekvése, talajösszetétele és mikroklímája biztosítja.

– Van homokhátsági, Duna melléki és löszhátsági borvidékünk, azt gondolom, hogy majdnem minden talajtípusú borvidék megtalálható a mi kis területünkön.

Megtudom, hogy harminc évvel ezelőtt a vajdasági borászok elkezdtek a világi fajták felé nyitni, egyre többen felismerték azokat az értékeket, amik eleve ott voltak már több száz éve, és elkezdték visszatelepíteni az olyan őshonos fajtákat, mint a furmint, kadarka vagy kövidinka, de van piros szlanka, kék burgundi és hamburg muskotályos szőlőültetvényük is. A Fekete pincészet mindössze egy hektár szőlőterülettel rendelkezik, amit kizárólagosan a család művel meg. Kis mennyiségben állítanak elő magas minőségű kézműves borokat, fő fajtái az olaszrizling, kékfrankos, kékoportó, merlot és a belőlük készített háziasított borok. Vajdaság északi részén, a Bajmokon található a Klinocki Wine pincészet, amely cabernet franc, cabernet savignon, chardonnay, olaszrizling és szürkebarát szőlőültetvényeket gondoz. Állítják, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idején számtalan ültetvény volt ebben a térségben, ami azt bizonyítja, hogy a termőföld kimondottan kedves a szőlőtőkéknek.  

Erdélyi kísérletezések

A nagyenyedi Takács Szőlőbirtok és Pincészet, Gyulafehérvártól harminc kilométerre és Kolozsvártól hatvan kilométerre, az Erdélyi-hegyalja borvidék ölében helyezkedik el.

– A testvérem nagyon megszerette és nagyon beleélte magát a borászatba már gyerekkora óta. Ahhoz képest, hogy nem ez a főszakmája, rengeteget tanult, és most már ő gazdálkodik. Újratelepített egy húszhektáros szőlőst, amiből tizennégy hektár már termőérett szőlőmennyiséget termel – mondja Takács Aranka, amikor az erdélyi borok felé veszem az irányt kóstolópoharammal.

A legszárazabb borukkal, a szürkebaráttal indítok, ami egy jó testes, férfias bor, és az utóízében bontakozik ki igazán a jellegzetessége. Majd Aranka büszkén mutatja be legújabb savignon borukat, amit idén a legsikeresebb tételnek ítélnek meg. Mivel Attila kísérletező személyiség, 2021-ben készített félédes rajnai rizlinget.

– A testvérem tovább hagyta az érlelési folyamatokat, kíváncsi volt, hogy vajon milyen lesz, és hihetetlenül jól sikerült! – majd tölt egy pohárral. Egyetértek. – Nem kell minden olyan legyen, ahogy megszoktuk, mert a csombordi föld annyira hálás, hogy nagyon jól kijönnek a jellegzetességei a borokban. Ha megiszol egy szürkebarátot Enyed vidékéről, vagy megiszol egy szürkebarátot más vidékről, összehasonlíthatatlanul más. Jellegzetessége a nagyenyedi ásványi anyagok! – magyarázza Aranka.

A borkóstolás mellett arról is beszélgettünk, hogy szívesen jönnek Csíkszeredába ilyen jellegű rendezvényekre, amelyek az erdélyi borkultúra fejlődését támogatják.

Paradicsombor és sok más finom nedű

– Úgy alakult, hogy volt gyönyörű szilvatermésünk, eladhatatlan volt a szilva, és aprópénzért nem akartam értékesíteni, így csináltunk belőle bort, pálinkát, lekvárt, majd a lekvárba tettünk cabernet sauvignon barikolt vörösbort. Még jobban működött a szilvának a feldolgozása. Majd négyfajta almából készítettünk borokat, aztán jött a meggybor és a többi gyümölcs: csipke-, kökény-, sárgabarack-, őszibarack-, körte-, cseresznye-, ananász-, mandarin- és narancsbor, hat évvel ezelőtt pedig megalkottuk a paradicsombort is – darálja el Palík László, a Palík Pincészet tulajdonosa, miután színes felhozataluk után érdeklődöm.

A Palík Pincészet harminchárom éve foglalkozik biotermeléssel. Technológiájuk folyamatos fejlesztésével elérték, hogy a hetvenöt szőlőfajtájuk mellett tizennyolc különféle gyümölcsből, virágból és zöldségből készített bort kínálnak a vásárlóiknak.

– Próbáltam céklából is készíteni, az nem volt egyelőre sikeres, hasonlóan a sárgadinnyéhez, de ez nem jelenti azt, hogy többször nem próbálom meg – mondja a tulajdonos.  

Legyen aranysárga, rubinvörös, gyümölcsösen édeskés vagy fűszeresen testes, gyöngyöző vagy habzó, a Kárpát-medencei borok között mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelő bort.

Szöveg: Szilágyi Katalin 

Fotó: Veres Nándor