A barbecue méltán népszerű gasztronómiai jelenség: a lassú füstölés és hússütés nemcsak az omlós és ízletes húsról, hanem közösségi élményről is szól. Egy jó barbecue-t és egy baráti beszélgetést elsietni nem lehet – ezt megtapasztalhatták azok is, akik részt vettek az április végén Gyergyószentmiklóson megrendezett BBQ Street by Marble gasztroeseményen.

Azok, akik jól ismerik a barbecue technikáját, egyetértenek abban, hogy ez nemcsak sajátos hússütési eljárás, hanem külön gasztronómiai kultúra, akár életmód vagy közösségi élmény. A barbecue (rövidítve BBQ) kifejezés is többjelentésű: lehet ez maga az alacsony hőmérsékleten, zárt rendszerben, hosszú órákon át sült hús; lehet a sütőeszköz; vagy akár utalhat a társasági hússütésre, kerti partira.

Grill vs. BBQ

Nem összetévesztendő a grillezéssel, mivel a barbecue legfontosabb sajátossága az alacsony hőmérsékleten, hosszú ideig történő sütés. Míg a grillezés során az étel közvetlenül, magas hőfokon készül el néhány perc alatt, addig a barbecue többórás folyamat. A hús nem közvetlen láng fölött sül, hanem indirekt hő és füst segítségével puhul omlósra, éppen ezért a barbecue-nél különösen fontos a hőmérséklet folyamatos szabályozása és a megfelelő fafajta kiválasztása.

A babractól a szmókerig

A BBQ eredetét tekintve a szakírók megegyeznek abban, hogy ősi módszerről van szó, és ahol húst fogyasztanak, ott létezik olyan lassú ételkészítési technika, amelynek legfontosabb eleme a tűz és a füst. A hagyomány szerint a babrac szó egy karibi indiántörzs nyelvéből ered, és eredetileg azt a rácsot jelentette, amelyen a húst füstölték, és amely elég magasan volt elhelyezve ahhoz, hogy a hús és a fa se pörkölődjön meg. A spanyol hódítók a barbacoa szót használták, és a Dél-Amerika északi részein járó európai felfedezők babracot, babricot és barboka néven is hallották emlegetni ugyanezt az eszközt. A lassú füstölési, sütési technika idővel az északibb kolóniákban, Virginiában, Észak- és Dél-Karolinában is elterjedt, és az eltérő származású telepesek különböző típusú fűszerezéseket kezdtek használni. Füstölőházakat, kültéri tűzhelyeket készítettek, a történészek szerint maga George Washington is igazi barbecue-rajongó volt, aki gyakran rendezett és látogatott hatalmas közösségi barbecue-partikat Virginiában. Közösségi eseményként egyre elterjedtebbé vált, idővel az amerikaiság jelképe és macsó férfitevékenység lett, amelyhez erő kell, precizitás és türelem.

A barbecue mesterei ma már szmókert, digitális húshőmérőket, speciális sütőrácsokat, öntöttvas edényeket és különféle pácoló- vagy füstölőeszközöket használnak. A húsok előkészítése is fontos része a folyamatnak: a száraz fűszerkeverékek, az úgynevezett rubok és a lassú pácolás ugyanolyan fontos, mint maga a sütés.

BBQ Street by Marble Gyergyószentmiklóson

A barbecue népszerűsége ma már messze túlmutat az Egyesült Államokon: Európában egyre több étterem, fesztivál és gasztronómiai rendezvényszervező népszerűsíti a lassú hússütés és füstölés világát. Székelyföldön legutóbb szakácsunk, András Zsigmond kezdeményezésére, a Visit Harghita a Marble húsüzemmel közreműködve rendezte meg Gyergyószentmiklóson a BBQ Street by Marble gasztroeseményt április 24–25-én, amelyen jelen volt Radu Zărnescu, Lengyel Szabolcs és Adrian Berbecel is. Gyergyószentmiklós sétálóutcáján a rendezvény idején húsz csapat készített prémiumminőségű angus marhahúsból omlós, ízletes ételeket, bizonyítva azt, hogy egy jó barbecue nemcsak gasztronómiai, hanem társasági élmény is.