Friss gyümölcs híján – december lévén – aszalt barack került az asztalra, és nem is akármilyen formában, ugyanis szakácsunk, Szőcs Előd nem szokványos, de kiemelkedően finom fogással készült: aszalt barackos és sáfrányos csirkével. A közel-keleti ízeket idéző fogásról stábunk bátran állítja, hogy megállja helyét az ünnepi asztalon.

A húsételekkel az aszalt gyümölcsök harmonikus egyensúlyt teremtenek az édes és savanyú ízek között, véli szakácsunk, Előd: a gyümölcsök koncentráltan savanykás, édes íze ugyanis feloldja a húsok zsírosságának érzetét, kellemes kontrasztú ízélményt nyújtva. Akár töltelékekben, mártásokban, főzőlében, pácban vagy köretként használjuk az aszalt gyümölcsöket a húsokkal, sajátos módon ízesítik a megszokott fogásokat, kiegyensúlyozzák a zsírosságot, színesebbé teszik a fogást, és gazdagabbá, ünnepélyesebbé tudnak varázsolni egy egyszerű receptet is. Ennek ellenére nem véletlenül nem szerepelnek aszalt gyümölcsök a hagyományos székely ételekben: mint szakácsunk rámutatott, a Székelyföld hegyvidéki részére jellemző éghajlat nemhogy gyümölcsök aszalására, de még csak azok ter­mesztésére sem volt megfelelő. Ha mégis volt gyümölcs, abból tartósítva két dolog készülhetett: lekvár vagy pálinka.

Mediterrán vidékeken viszont az aszalt datolya, füge, mazsola már az ókori kultúrákban a gabonás, valamint húsételek kísérője volt. A magyar konyhában az aszalt szilva felhasználása volt elterjedt: Salamon Csaba a Magyar Konyha online felületén írja, hogy többnyire szilva, illetve vadon termő körte, som és cseresznye került az aszalóba, és a Kárpát-medencéből származó aszalt besztercei szilvát a német patikusok a 16. században magyar szilvaként értékesítették. A magyar alföldről és az Erdélyi-medencéből is származnak olyan régi receptek, melyek szerint a bablevesbe, hurkába is került aszalt szilva, így nem csoda, hogy egy-két ételben a székely konyhában is előfordul az aszalt szilva: például a savanyú káposztaleves egyik receptjében vagy – ahogyan Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvében is megtalálható – a gyergyói aszaltszilva-levesben.

Szakácsunk, Előd és műsorvezetőnk, Ottó az aszalt barackos és sáfrányos csirke elkészítését mutatja be a Székely Konyha és Kert ünnepi műsorában. Ezt a fogást közel-keleti receptek inspirálták, és a fahéjjal, gyömbérrel, citrommal és fenyőmaggal is ízesített étek méltán kerülhet az ünnepi asztalra, hiszen az aszalt barack édes-savanyú harmóniája teszi különlegesen frissé, derűssé.

Bár a magyar konyha nem párosítja túl gyakran az aszalt gyümölcsöket húsokkal, mi megpróbálkoztunk vele. Kövesse példánkat, megéri! Mutatjuk hogyan:

youtube.com/szekelykonyhaeskert  

Ha feliratkoznak, sosem maradnak le a legfrissebb tartalmakról!