Amikor ezeket a sorokat írom, áprilisban, épp fagypont körül van a hőmérséklet, és frissen érkezett tizenöt centi hó, de ez nem akadályoz meg abban, hogy napsütésről, melegről és hűsítő italokról álmodozzam. Májusban remélhetőleg beindul végre a grillszezon is, de ezúttal megpróbálunk eltérni a klasszikus sör-bor-pálinka tengelytől. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy még mi jót isznak az emberek a világban, miért ne próbálhatnánk mi is ki a legjobbat? Nagyjából minden italfajtát szószokban és ételek készítésében is lehet használni, ezt is érdemes számontartani. Nem mindenki iszik alkoholt amúgy sem.

Sokan hallottuk már ezt a kifejezést, Olaszországban munka és ebéd utáni, de vacsora előtt is fogyasztott kis étvágygerjesztő italt jelent. Egy ledolgozott nap után sokszor jólesik levezetni és megbeszélni a történeteket egy kis bárban, társaságban. Uzsonnajellegű kis falatokkal szokták tálalni.

Az olaszok szerint (és el is hihetjük nekik) az enyhén kesernyés italok igen meghozzák az étvágyat, ezért a legnépszerűbb aperitivók jellemzően kesernyés ízvilágúak, szerencsére akad a környéken pár ilyen világhírű készítmény.

A két nálunk is jól ismert aperitivobajnok az Aperol spricc és a negroni. Az első a híres keserű likőr, prosecco és szóda keveréke, a másodikban gin, édes (vörös) vermut és Campari van.  

Ha a gin helyett szódát töltünk, akkor egy americanót, ha kihagyjuk a gint és a szódát is, akkor pedig Milánó–Torinót kapunk, mert a keserű likőr Milánóból származik, a vermut pedig Torinóból.

A leghíresebb magyar gyógynövénylikőrt is próbálják megszelídíteni, de az még mindig inkább evés után ajánlható jobb szívvel.

Franciaországban, Spanyolor­szágban és Olaszországban régóta népszerű fűszeres vagy ízesített erősített borok ezek, de sokáig az a kép társult hozzájuk, hogy eldugott tapas­bárokban, piac melletti kis kocsmákban fogyasztják őket kalapos nyugdíjasok. Ez Nyugat-Európában már nagyon nincs így, sorra nyílnak a vermutbárok, az úgynevezett vermuteriák, a tradicionális nagy gyártók mellé jönnek a kézműves, kisebb játékosok, és Budapesten is beindult a vermutforradalom. Néhány étteremnek már vermutmenüje van, és magyar vermut is létezik a piacon. A huszadik században elsősorban koktél alapanyagaként terjedt el, van belőle fehér és vörös, édes és száraz is.  

Jéghidegen fogyasztható önmagában is, szódával felhúzva is szokták, de szintén finom tonikkal. Ne feledjük, a nyitott vermutospalackot a hűtőben kell tárolni, szobahőmérsékleten hamar elhervad.

Annyiban hasonlítanak a vermutra, hogy ezek is leginkább szőlőpárlattal erősített borfajták, sokáig a népszerűtlenség átkával küzdöttek, és sok esetben küzdenek ma is. A mai trendek nem kedveznek túlságosan az édes és erősített boroknak, a közönség leginkább száraz, csendes bort, pezsgőt vagy koktélt választ inkább, vagy sört. Ezzel küzdenek Tokajban is, a legnagyobb ünnepeink kivételével az édes borokat is nehéz eladni.  

A sherry Dél-Spanyolországból származik, és diós-kesernyés aromatikája mintha mostanában kiesett volna a vásárlók látóköréből.  

Rengeteg sherry ecetként végzi, topéttermek konyháiból nem hiányozhat a sherryecet.

A vörös portói penészes sajttal a karácsonyi asztalokon szokott előfordulni, ez a világ egyik nagy klasszikus párosítása, mindenképp érdemes kipróbálni. A jéghideg fehér portói a vermuthoz hasonlóan szódával vagy tonikkal kiváló egy napfényes (portugál) parti teraszon.

Legnehezebb dolga a madeirának van, ez az erősített borfajta az azonos nevű atlanti-óceáni szigetről származik és kapta nevét, de eléggé poros a hírneve. Jellemzően régi és bonyolult francia gombás vagy húsos ételek mellé kínált gazdag szószokban találjuk meg. Önmagában desszertek vagy sajtok mellé illik fogyasztani, olajos, gazdag, virágos, mazsolás aromája miatt.

Minden boltban megtalálhatók a főbb tömeggyártók termékei, de ezeket a hatalmas cukortartalom és egyéb tömeggyártási praktikák állí­tólagos megléte miatt jó szívvel nem lehet ajánlani.

Normandiában es Délnyugat-Angliában keressük inkább a legfinomabbakat, de egy ideje Magyarországon is készül minőségi almabor. Vannak édesek és szárazak, kizárólag egy almafajtából készült változatok, de körtéből is készül már „bor”, ezt Angliában perrynek hívják. Sok változathoz komlót adnak, amitől extra kesernyésséget és aromát kapnak.

Őseink sem voltak buták, egész régóta tudjuk, hogy az eltett, fermentált ételek és italok sokat tudnak lendíteni a gyomor és így az immunrendszer egészségén. Igazából a kombucha is egy erjedt és többé-kevésbé szénsavas alkoholmentes tea.  

A tea fajtája, a használt fűszerek és ízesítők, gyümölcsök és egyéb összetevők milyensége alapján ren­getegféle létezik már, de a három állandó alapanyaga a tea, a cukor és egy SCOBY-nak becézett szimbiotikus baktérium (tejsav, ecetsav) és élesztő keverék. Ez utóbbi segít az erjedés beindításában.  

Erdélyben, Romániában és Magyarországon is készítik, egyre több helyen elérhető és megvásárolható.

Fotó: freepik.com