Összekeverjük a száraz hozzávalókat: a lisztet a sóval meg a szódabikarbónával, majd jöhetnek a folyékonyak. A lenmaghoz hozzáadjuk a vizet – ez lesz a tojáshelyettesítőnk –, a mézet, a tejet, a kókuzszsírt, majd az egész masszát összekeverjük. Egy sűrű állagú tésztát kell kapnunk.
A serpenyőbe cseppentünk kókuszzsírt, amit minden új palacsintánál megismételünk, majd jöhet a legjobb rész, a palacsintasütés. Egy kanál palacsintatészta mehet is a forró serpenyőbe, ezekből kisebb és vastagabb ínycsiklandó puha palacsinták lesznek, a sűrű, könnyed masszának köszönhetően. Akkor végeztünk jó munkát, ha gyönyörű buborékok keletkeznek a palacsinta tetején, szinte ahogy beletettük a masszát és megjelennek a buborékok, fordíthatjuk is meg. Vigyázzunk, sokat ne időzzünk, nehogy megégjen, de ellenőrizzük fordítás előtt! Ha mindkét oldala aranybarna és a szemünknek tetsző, akkor készen van ez az elronthatatlan, gyors palacsinta, amit édesanyám legfinomabb málnalekvárjával tálaltam.
Jó étvágyat hozzá!