A mézet egy lábosba borítjuk, hozzáöntjük a porcukrot és kevergetve felforraljuk (kis hőmérsékleten, hogy ne égjen meg), majd a fűszereket. Lisztezett lapon kinyújtjuk, és pogácsaszaggatóval kivagdossuk. Jómagam ugyan most a könnyebb útra lépvén, kis golyókat gömbölygettem, melyeket villával a tepsiben kissé lenyomkodtam. Mindegyik pogácsa közepét egy-egy mogyoró-, illetve diódarabkával díszítettem. Vajjal kikent, lisztezett tepsiben, félórás pihenő után kb. 20 percig sütöttem.
Ha mindent a nagykönyv szerint betartva végzünk, végeredményünk nem lesz ágyúba tölthető életveszélyes lövedék! Dióvásárlásnál is tegyük fel a szemüveget, történt ugyanis, hogy munkám megkönnyítendő, hosszú keresgélés után, pirítottat választottam egy üzlet polcáról, ama lényeges apróságot elnézvén, hogy egy szép, piros csilirajz is díszelgett a dobozon. De sebaj, ezúton tanúsíthatom, nagyon finom rágcsálnivaló a csilis dió!