Gundel–Márai-palacsinta (Gundel Károly Kis magyar szakácskönyvéből, 1934)

Előző napon áztassuk rumba a mazsolát és a hajszálvékony csíkokra vágott cukrozott narancshéjat. Másnap a töltelékhez megdaráljuk a diót, ne lisztfinomságúra, de ne is túl gorombára. A tejszínt felforraljuk, hozzátesszük a diót, cukrot, leheletnyi fahéjat, a leszűrt mazsolát és narancshéjat, és egy-két percig (szükség esetén kevés tejet adva hozzá) főzzük, míg kenhető pépet kapunk. Ha kissé lehűlt, elkeverjük benne a rum felét. Palacsintát sütünk, a töltelékeket egy-egy csíkban rárendezzük, henger alakúra felcsavarjuk, majd meleg helyen tartjuk. A mártáshoz a tejet a cukorral és a vaníliával felforraljuk; közben a csokoládét egy kis edényben a sütőben felolvasztjuk, a tejszínből pedig kemény habot verünk. Ezután a tojássárgákat a cukorral, a kakaóporral, kevés liszttel, hideg tejjel habverővel simára, habosra keverjük ki. Hozzávegyítjük a csokoládét, majd vékony sugárban, habverővel végzett gyors keverés mellett fokozatosan adagoljuk hozzá a forró tejet, mérsékelt tűzön forrpontig hevítjük. Felforralni nem szabad! A tűzről levéve a mártást egy ideig még kevergetjük, majd fokozatosan a tejszínhabhoz vegyítjük, végül hozzáadjuk a rum másik felét. Mártásunk ne legyen túl édes, de ízlés szerint, a csokoládé minőségétől függően, tehetünk bele még porcukrot.